102135. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű mótor

— 6 — kipufí'ogóesöveket alkalmazhatunk és pe­dig" minden egyes hengerhez egyet. Isme­retes már most, hogy kétütemű motorok­ban, melyeknél a kipuffogás szabadon tör-5 ténik egy hosszú csövön át, van oly pil­lanat, melyben az öblítés egyedül tehetet­lenségi hatás révén történik. De ez csak pillanatnyilag fordul elő, mert a légbeve­zető nyílásnak pontosan abban a pillanat-10 ban kell nyitnia, amelyben a viszonyok a legkedvezőbbek a szóban forgó jelenség létrejövetelére, mely pillanat, mechanikai meghatározásának szempontjából, roppan­tul változik a motor sebessége, töltése, 15 valamint a visszamaradó gázok és a kör­nyező levegő nyomásai, hőmérsékletei és sűrűségei szerint. Annak a vezérlésnek se­gélyével, melyet fennebb leírtunk, a leve­gőt a kivánt pillanatban be tudjuk ára-20 moltatni, de ezt a beáramlást, ha kell, el is tudjuk mindig zárni, ami természetesen nem kevésbé fontos. Megjegyzendő, hogy repülőgép-motor különleges esetében a repülőgép sebessége 25 által létesített nyomást is hasznosíthatjuk olykép, hogy a légbevezető szerveket a széllel szemben rendezzük el. Éppígy meg­figyelendő, hogyha a kipuffogó csöveket ismeretes módon belső légkeringés segé-80 lyével eléggé hűtjük, azokat a repülőgép Ádázainak belsejében rendezhetjük el. Rá kell mutatnunk arra, hogy az imént leírt változtatható szabályozási módszer­nek nem az az egyedüli haszna, hogy le-35 hetővé teszi az öblítő szivattyúnak elha­gyását. Sőt jó, ha ezt a szivattyút meg­hagyjuk, mert munkáját csökkc •.< leni le­het. Egyedül t, zárási pont váiioztatása egyébként egymaga is előnyös, mert lehe-40 tővé teszi, hogy a töltést különböző célok­ból, különleges módon változtathatjuk. Éppígy lehet, csupán az indítás céljából, öblítő szivattyút is használni, melyet az­után kikapcsolunk vagy amely öninűkö-45 dően kikapcsolódik, ahol is ugyanez a szivattyú ismeretes módon egyúttal in­dító motorként is szerepelhet. Ebben az esetben az ettől a szivattyútól vagy mo­tortól szolgáltatott töltés a (96) csőtolda-50 ton át áramlik be (24. ábra); rendes üzem­ben a légbevezető fúvóka a (95) önműködő szeleppel van elzárva; ez a szelep ismét kinyílik, ha az üzem újból megindul. Megjegyzendő még, hogy nem kell szó 65 szerint venni a „szabad kipuffogás" kife­jezést, melyet fentebb használtunk a szi­vattyú nélküli öblítéssel kapcsolatban. Az eredmény gyakorlatilag ugyanaz, ha az összes hosszú kipuffogó csövek egy közös, igen kis ellennyomást kifejtő edénybe tor- 60 kolnak. Ha ily elrendezést igen nagy tel­jesítményű öblítő szivattyúval kombiná­lunk és ha azonkívül az edény kiáramlási nyílásánál fojtó szelepet alkalmazunk és ez utóbbit akként kezeljük, hogy jól is- 65 mert eljárás szerint a töltés súlyának pil­lanatnyi növekedését érjük el, akkor ez az együttes működés előnyös annyiban, amennyiben a szelep ezután újból nagyon ki lóvén nyitva, az öblítő szivattyú, mely 70 rendesen túl van méretezve, mégis teljesen kiürül. . Természetes, hogy a találmány egyálta­lán nincs azokra a mechanikai részletekre korlátozva, melyek az előzőkben példáké- 75 pen lettek ismertetve. Világos, hogy a ta­lálmány felöleli mindazokat a foganato­sítási alakokat, melyek általában a szak­ember tudási körébe esnek, amelyeket azonban itt még csak nem is jelezhetünk. 80 Hogy terjengősek ne legyünk, a leírások­ban nem szaporítottuk szükségen felül a példákat és változatokat, ahol is nem té­vesztendő szeiu elől, hogy az ábrák kap­csán adott leírások csak foganatosítási 85 alakok. Nem lesz érdektelen, azonban röviden jelezni a következő részletmódosításokat: 1. Ha a 6. ábrában feltüntetett fogana­tosítási alaknál azt találjuk, hogy a (22) 90 köpenyt és a (36) hengerfejet a súrlódás nem meneszti tova kellő mérvben, ezt po­zitív módon bármely mechanikai eszköz segélyével érhetjük el folytonos vagy sza­kaszos működéssel. 95 2. A bütyökgyűrűnek (59) kiképzését (11., 15., 16. ábra) ki lehet kerülni a 25. ábrában feltüntetett elrendezéssel, mely önmagában, minden magyarázat nélkül világos. A (101, 102) hézagnak nincs fon- 100 tossága, mert ebben a pillanatban a to­lattyú, melyre tengelyirányban csupán kis súlya hat, a dugattyúgyűrűk súrló­dása által helyében megtartatik. 3. A 26. ábra lökésmentesítő görgőt tűn- 105 tet fel, mely a (104) középső részből és a (103) koszorúból áll, melyek közé az alak­jánál, vagy anyagánál fogva gyengén de­formálható (105) darab van beiktatva. 4. A 27. ábra, mely a tolattyúnak rész- 110 letes metszetét tünteti fel egy görgő ten­gelyén át, mutatja, hogy miképen lehet a görgőknek csapjait a (106) vezeték segé­lyével nyomás alatt kenni. Aszerint, amint a (307) nyílás a dugattyúgyűrűk alatt 115 vagy fölött van, az olaj a gázok nyomása

Next

/
Oldalképek
Tartalom