102135. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű mótor
— 2 — lassú járású motornál el is hagyható. Gyorsjárású motornál azonban, melyre itt mint különleges esetre célzunk, az átlapolás előnye nyilvánvaló. Ez az átlapolás 5 tulajdonképen az, mely az (1) tolattyút „tolattyú"-vá teszi. Ugy osztja el a hajtóanyagot, mint egy tolattyú, azaz teljes sebességnél nyit is, zár is és annyiban szelep, amennyiben „alsó" része jól tömít 10 (a jelen leírásban az „alsó", „felső", „fent", „lent", „megemelkedni", „leszállni" stb. kifejezések csak az ábrákra vonatkoznak). A felső részt a (8) gyűrűk tömítik. A feltüntetett íoganatosítási alaknál kü-15 lön kenő készülék nincs feltüntetve. Az 1. és 3. ábrák gyertyás gyújtással és karburáit levegővel öblített robbanómotornak általános esetét szemléltetik. Feltételezzük, hogy a töltésbe, az ismeretes eljá-20 rások egyike szerint, olajat vezetünk be. Ez az olaj bevonja a gyűjtő falait és a légáramtól továbbítva lassankint a tolattyú felé halad. A 3. ábrában tisztán látható, hogy a tolattyú az olaj bevezeté-35 sét kényszerművesen beszünteti. Minden , löketnél úgyszólván egy „szeletet vág le" és azt a hengernek válla által alkotott (9) fészken szétnyomja. A tolattyú, minthogy egyenletesen továbbforog, az olajat egyen-30 letesen is fogja szétosztani a (9) fészek ... egész kerülete mentén és egyúttal ki is szorítja azt. A kifelé szorított olajat újból felfogjuk, amikor is az a következő „szelet"-nek részét fogja képezni. Az a rész, 35 mely befelé szoríttatik, ott úgyszólván türemlést képez, melyet a dugattyú a következő pillanatban kisímit és részben magával ragad. A tolattyúnak következő megemelkedése közben, annak olajjal bevont 40 palástfelülete a (10) felső vezetékkel és a (8) gyűrűkkel kerül érintkezésbe. Ez a felső rész akként van kiképezve és összeállítva, amint ez az ismeretes Knight-féle szelepnélküli motoroknál lenni szokott. 45 Az az olaj, mely kény szer művesen megy keresztül a (8) gyűrűkön, keni a bütyköket, a görgőket, a fogaskerekeket és ha a rendszer kifelé jól tömít, amint ahogy annak kellene is jól tömítenie, feltétlenül 50 visszajut a tolattyúhoz. Kétségtelen tehát, hogy amint azt fennebb állítottuk, a tolattyúnak és főkép fészkének kenése bőséges, mivel az olajnak egész mennyisége, mely a hengernek volt 55 szánva (mely utóbbi bizonyára többet igényel, mint a tolattyú), ennek fészke alatt kénytelen átmenni. Ez az a fogás, mellyel egy nem autoklav illesztésnek tömítését biztosítjuk, amit egyébként csak akként lehetne elérni, ha gyakorlatilag lehetetlen 60 nagy feszerejű (6) rugót alkalmaznánk. Természetes, hogy a (6) rugót tetszésszerint képezhetjük ki vagy hogy azt több, külön vezérelt és a tolattyú egész kerületén egyformán elosztott rugóval helyette- 65 síthetjük és hogy ez a rugó vagy ezek a rugók különleges súrlódó vagy gördülő szervek közvetítésével támaszkodhatnak a tolattyúra. Az imént leírt egyszerű, alapvető foga- 70 natosításnak különböző alakjai lehetségesek. Ahelyett, hogy a tolattyún rendeznek el a bütyökgyűrűt, azt a hengeren helyezhetjük el, amikor is a tolattyú csak a görgőket hordja. Azonkívül, hogy a to- 75 •lattyú ekként könnyebbé válik, ez az elrendezés még egyéb igen fontos következményeket von maga után. Könnyebb továbbá a (3) fogazást külön darab alakjában kiképezni és a tolattyút csúszó ékek 80 segélyével tovamozgatni. A bütyökgyűrű akár a tolattyún, akár a hengeren van elrendezve, kétpályájú lehet oly módon, hogy a vezérlés dezinodromikus; ha azonban a bütyökgyűrű a hengeren van elren- 85 dezve, a (6) rugót könnyebben lehet oly másrendszerű rugóval helyettesíteni, mely csak a zárási helyzetben működik, vagyis mely a tolattyút (9) fészkén tartja. A 4. és 5. ábrában ezek a módosítások 90 vannak feltüntetve. A kétpályájú (11) bütyökgyűrű, mely az 5. ábrában síkba fejtetten van feltüntetve, a helyes szögállásában — de csakis a szögállásban — rajzban fel nem tüntetett pec- 95 kek segélyével van biztosítva. Az (1) tolattyún vannak elrendezve a (12) görgők (4. ábra), melyek a tolattyú testében elhelyezett csapokon vannak felszerelve. A tolattyú felső részében láthatók a (13) 100 ékek, melyek a. (15) fogaskerék (14) hornyaiban a tengely irányában elcsúszhatnak. A fogaskereket, mely tengelyirányban nem mozdulhat el, a (16) és (17) nyomócsapágyak tartják meg helyzetében. A 105 vezérlés kényszerművű, de a Bellevilletárcsaalakú (18) rugó akként van elrendezve, hogy a hengerbe csavarolt, rögzített (19) nyomócsapágyra támaszkodván, a (11) bütyökgyűrűt lefelé nyomja, mely tö- 110 mör és merev darabot alkot és felső útjának (20) részeivel (5. ábra) a tolattyúval egy darabot képező (12) görgőkre támaszkodik és következéskép három ponton a (9) fészekre (4. ábra) szorítja a to- 115 lattyút. Hogy ez lehetséges legyen, a (11)