102128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dolomitcement előállítására

Megjelent 1931. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jEgjjfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102128. SZÁM. — XVlI/d. OSZTÁLY. Eljárás dolomitcement előállítására. Matschak Gusztáv vegyészmérnök Elbogen. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 29-ike. Dolomitcementnek természetes kőzetek­iből való előállításánál az a hátrány figyel­hető meg, hogy a termikus dissociáció rendkívül nehezen szabályozható, mint-5 hogy az égetési hőfok a nagyon változó magnéziumkarbonát-tartalomtól függ és gyakorlatilag lehetetlen a kőzetben levő kalciumkarbonát kisebb vagy nagyobb részét is égetett mésszé át nem alakítani. 10 Különben is a természetes kőzetek a legritkább esetben felelnek meg, a mint­egy 46% szénsavas magnéziát és mintegy 54% szénsavas meszet tartalmazó és a do­lomitcementekhez alkalmas összetételnek 15 és többnyire kisebb szénsavas magnezia tartalmat mutatnak. A találmány szerinti dolomitcement elő­állításánál akként járunk el, hogy a do­lomit égetésénél a magneziumkarbonát 20 termikus dissociációjához szükséges hőfok túllépése nem hat károsan és másrészt ki­sebb szénsavas magnézium tartalmú kő­zetek is használhatók. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, 25 hogy a természetes kőzethez megfelelő mennyiségű magneziumszulfátot adunk, miáltal azt érjük el, hogy az égetésnél esetleg keletkezett égetett mész nem káros kalciumszulfátként jelentkezik és a haté-30 kony magneziatartalom a végtermékben egyidejűleg fokozódik. Ezek a reakciók valószínűleg a követ­kező kémiai egyenlet szerint mennek végbe: 85 MgSOi + Ca(0H)2 + 2H2 0 = Mg(OH)2 + OaSOí. 2H2O Magneziumszulfátot más célokra és más eredménnyel alkalmaztak már pl. műkő­anyagok vagy kőfa előállításánál. A találmány szerinti eljárást a követ- 40 kező módon foganatosítjuk: A) A természetes kőzetet valamely alak­ban, pl. darabok, zúzalék, liszt, stb. alak­jában mintegy 700 C°-nál égetjük, az el­kerülhetetlen hőfoktúllépésnél képzett kai- fö ciumoxidot meghatározzuk és a megfelelő megnéziumszulfát-ekvivalenst hozzáke­verjük. B) Csekélyebb magneziumtartalmú kő­zeteknél az égetési hőfoknak mintegy 50 950 C°-ra való emelése által részben már előre képezhető égetett mész és magné­ziumszulfátnak megfelelő utólagos hozzá­adásával a dolomitcement leghatásosabb összeállítása érhető el. 55 C) Az A) és B) szerinti két eljárás kom­binálható is, valamint keresztülvihető az is, hogy nmgneziumszulfáttal dolgozunk ós azt valamely alakban, az égetés előtt, közben és utána adjuk hozzá. 60 A találmány szerinti eljárás tehát abból áll, hogy magnéziumszulfáttal úgy az ége­tési eredményt, valamint a magnéziatar­talmat közösen egy munkamenetben sza­bályozzuk, ami a magneziumszulfátnak 65 kétszeres alkalmazási területének teljes új módon való használatát mutatja. Szabadalmi igények: 1. Eljárás dolomitcement előállítására az­zal jellemezve, hogy magneziumszulfát 70 hozzáadása által úgy az égetési ered­ményt, valamint a magnéziatartalmat is egy munkafolyamatban szabályoz­zuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 75 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom