102123. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver-závárzat merev reteszeléssel

Megjelent 1931. évi március hó l(i-án. MAGYAR KIEÁLTSZABADALSn BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102123. SZÁM. — XTX/a. OSZTÁLY. Lőfegyver-závárzat merev reteszeléssel. Gebauer Ferenc mérnök és .,Danuvia" Ipari és Kereskedelmi li.-T. cég' Budapest. A bejelentés napja 1930. évi március hó 28-ika. A merev reteszelésű és főleg gyors­tüzelő lőfegyverek závárzatainál fontos, hogy a nagy lősebesség dacára úgy az el­reteszelés, mint a kireteszelés lehetőleg 5 súrlódás, valamint nagy ellenállás nélkül történjék; ezenfelül a töltény elsütésének minden körülmények között csak a závár­zat elreteszelése után szabad bekövet­kezni. Nagyobb súrlódás és nagy ellen-10 állás esetén a fegyver működtetése túl­nagy erőt igényel, az időelőtti elsütés pe­dig emberben és anyagban kárt okozhat. Az ismert závárzatoknál bizonyos al­katrészek, mint a zároló, retesz, retesz-15 emeltyű és szán együttműködtek, ahol a szán a zárolót ez utóbbi nyakának akasz­téka útján működtette; a retesz és retesz­emeltyű nem vettek részt az erőátvitel­ben. A retesz és reteszemeltyű közötti 20 szennyeződések gyakran súlyos zavarokat okoztak. A találmány szerint mármost az erőát­vitelben csak a szán, a retesz és a zároló vesz részt; a reteszemeltyűt egészen el-25 hagyjuk. A reteszt a zároló elreteszelése végett a szán egyik ékfelülete a tok is­mert kivágásába forgatja be, ahol a re­teszt ebben a helyzetben maga a szán biz­tosítja. A kireteszelésnél a reteszt a szán 80 egy másik ékfelülete a tok kivágásából kiforgatja, amikor is a szán, illetve ennek karma a reteszt és az ezzel kapcsolt záro­lót magával viszi. A találmány szerint továbbá a zároló-85 ban vezetett és a szánban kivehetően ágyazott ütőszeg úgy az előre-, mint a hátramozgásnál a szánnal kényszerműves kapcsolatban áll. A mellékelt rajzban a találmányi zá­várzatot példaképen egy foganatosítási 40 alakban tüntetjük fel, gépfegyveren al­kalmazva. Az 1. ábra a fegyvert nyitott závárzattal. A 2. ábra elreteszelt závárzattal mutatja. Az (1) zárolót (1. ábra) és (2) szánt a (3) 45 tokban vezetjük. A (2) szánt a fegyver erőforrása (gáznyomás, közvetítő hajtórúd stb.) ismert módon működteti. A (4) re­teszt az (1) zárolóban az (5) csappal for­gathatóan ágyazzuk. A (2) szán (6) ékfelü- 5a letével és a (7) karommal hátulról és élűi­ről is átfogja a reteszt, úgy hogy a szán a (4) reteszt mindkét irányban magával viszi. Minthogy az (5) csap az (1) zárolót a (4) retesszel összeköti, a retesz egyúttal 55 a (2) szán és az (1) zároló között a mozgás átvitelére is való. A (4) retesz a (3) tokkal ennek (8) kivágása útján kapcsolódik. Az (1) zárolóban vezetett (9) ütőszeget (2. ábra) a (2) szánban ágyazzuk. A (9) ütő- (50 szeget a (2) szánnal a (10) rögzítő pecek mereven összeköti. A závárzat zárásánál (1. ábra) a (2) szán a (6) ékfelületével a (4) reteszt és ek­ként az (5) csap közvetítésével az (1) zá- 65 rolót is a (11) töltőtér felé tolja; egyide­jűleg ismert módon a töltényadagolás is megtörténik. Amikor az (1) zároló (2. ábra) a (11) töltőtérhez ér, a zároló befe­jezte előre mozgását. Ebben a helyzetben 70 az (5) csap a (8) kivágás elülső végére ju­tott. Az említett külső erő mármost a (2) szánt továbbmozgatja mindaddig, amíg a szánnal összekötött (9) ütőszeg az elsütési helyzetbe nem jut. A (2) szán ismertetett 75-előhaladásakor a (4) retesz a (6) ékfelület

Next

/
Oldalképek
Tartalom