102120. lajstromszámú szabadalom • Nyomjelző lövedék

Megjelent 1931. évi március lió 16-án. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102120. SZÁM. — XIX/C. OSZTÁLY. Nyomjelző lövedék. Wessely Vilmos mérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi március hó 1-je. Ennek a találmánynak rendeltetése a lövedék röppályájának füst hátragyása révén való megfigyelhetővé tétele. A találmány lényege a lövedékköpeny 5 mellső részében elhelyezett ólommaghoz fenekével támaszkodó és szájával hátra néző csésze (amely a füstképző anyagot fogadja magába), valamint a csésze száját takaró és egy vagy több lyukkal át-10 tört fedőtárcsához csatlakozó és oldalnyílással bíró kamra. A csatolt rajz a találmánybeli (z) lövedéknek kiviteli alakját hosszmetszetben szemlélteti. L5 Az (1) lövedékköpenynek mellső részét a (2) ólommag foglalja el, amelynek hátsó (alsó) végéhez fenekével támaszkodik a (5) csésze, míg szája hátra néz, amelyet az egy vagy több (9) furattal át-20 tört (6) tárcsa fed el. Az (5) csésze belső felülete védőbevonattal (pl. lakkréteggel) látható el. A (6) tárcsa alsó (hátsó) oldalához csatlakozik a (14) kamra, amely az (5) csészében levő (16) füstképző anyagból 25 keletkező és a (6) fedőtárcsa (9) furatán kitóduló füst gyűjtését és (15) oldalnyílásán egyenletes kibocsátását végzi. A (15) oldalnyílás nemcsak a (14) kamrának, hanem az (1) köpenynek falán is áthatol. Üze-30 men kívül a (15) nyílást paraffinbői vagy valamely alacsony olvadásponttal bíró más anyagból való dugasszal zárjuk; ezt a (15) nyílást egyébként a töltény tárolása idején a töltényhüvely takarja, így $5 hát csak a töltény elsütésekor .a hüvelyből való kiröppenésekor a löveg csövében való áthaladás pillanatában teszi szabaddá. (14) kamra fenekét az (1) lövedékköpeny alsó (hátsó) végét elfoglaló (4) 40 ólompogácsa támasztja, amely ólompogácsára az (1) lövedékköpenynek alsó (hátsó) szegélyét ráperemezzük. A <(z) lövedék szerelése normális töltényhüvelybe, rendes lőportöltettel törté- 45 nik Működése pedig a következő: A kész (z) töltényt a lőfegyverbe töltjük. A fegyver elsütése után a (z) lövedék a csövön való átvonulás alatt erősen felmelegszik. A felmelegedés folytán: 50 a) az (5) csészében helyet foglaló és eredetileg szilárd (16) füstképző anyag megolvad, gőztenziója jelentékeny mértékben megnő, gőzei a (14) kamrácskát megtöltik s az ott uralkodó nyomás a külső nyomás- 55 nál némileg nagyobb lesz. b) a (14) kamrácska oldalán és az (1) lövedékköpenyen keresztül hatoló (15) lyukban levő paraffin, vagy alacsony olvadáspontú ötvözetből készült dugasz megöl- 60 vad, meglazul, s részint a (z) lövedék forgása következtében fellépő centrifugális erő, részben pedig a (14) kamrácskában uralkodó nyomás hatása alatt helyéről távozik. Ennekfolytán a (14) kamrácská- 65 ban levő gőzök kitódulnak, s levegővel jutván érintkezésbe, a kívánt jelenség bekövetkezik. A füstképződés mindaddig tart, amíg a lövedékbe helyezett egész füstképző anyagmennyiség gőzzé alakul, 70 illetve elég. A közönséges lövedékekkel szemben, amelynek becsapódási helye csak nehezen figyelhető meg, a (z) füstnyomjelző lövedék alkalmazása esetében a lövéseket a 75 lövész maga figyelheti meg, tehát az eset-