102119. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű motor

Megjelent 19i5J. évi március hó 16-án. MAŐYAR ttí RÁLYI jHSSft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Í02119. SMÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Kétütemű motor. Tiirtrais Eugéne Henri technikus Páris. A bejelentés napja évi november hé 25-ike. Franeia/Orsíági elsőbbsége 1928. évi november hé 00-ika. Jelen találmány főkép oly kétütemű motorra vonatkozik, melyben az égéster­mékek elvezetése a hengeren, á löket vé­génél kiképezett nyílásokon át történik, a 5 lévegő bevezetése pedig az ellenkedő ré­szein. A t&lálmáüy szerint a forgattyúszek­féhybe bevezetett hideg levegőt kerin­gésbe hozzuk és az említett elvezető nyílá­sokon Vezetjük el oly célból, hogy neCsak 10 a forgattyúszekréiiyt és a benne levő gép­részeket, hanem egyúttal a heiigeffek és dugattyúk alsó részét is hütsük. A mellékelt rajznak 1. ábrájában a ta­lálmányt képező motor példaképen égy 15 foganatosítási alakban van feltüntetve. A (18) hengerben a (19) kivezető nyílá­sok vannak kiképezve. A (20) dugattyú felső holtponti állásában van feltüntetve. A dugattyú elég rövid ahhoz, hogy meg-20 felelően hosszú időn át szabadon hagyja az elvezető nyílásokat. A (22) forgattyú­szekrényen a (21) esőtoldat van kiképezve, mely a levegő bevezetésére szolgál. A le­vegő áramlásának irányát a nyilak jelzik. 25 E levegő bevezetése tetszésszerinti módon, pl. ventilátor vagy egyszerűen szélnyomás útján történik abban az esetben, amely­ben a motor nagy sebességgel mozgó szer­kezetre van szerelve (például repülő-30 gépre); lehet azonban a levegő bevezeté­sére azt a szívást is felhasználni, melyet a kivezető esőben létesítünk akár mecha­nikai eszköz segélyével, akár egyedül a kivezető csőbe hajtott gázok tehetetlen-85 ségi erejével vagy ezen módok kombiná­ciója útján. Abban az esetben, amelyben csupán a tehetetlenségi erőt használjuk fel a kerin­gés előidézésére, előnyös a bevezető cső­toldat elején á (23) önműködő szelepet 40 vagy Csapót elrendezni oly célból, hogy az égéstermékeknek esetleges visszaáramlá­sát a forgattyúszekrénybé elkéíüljtik, ami megtörténhetnék akkor, ha a kivezető téf­bón akár Véletlen, akáf szándékolt, pilla- 45. natnyi vagy tartós túlnyomás lép fel. A dugattyú hűtésének hatásosabbá té­tele céljából ajánlatos a következőkben leírt különleges alakokhoz folyamodni. A (2) ábrában feltüntetett alaknál a du- 50 gattyú egyrészt az (1) horonytárcsából áll, mely könnyű és hővezető ötvözetből készülhet, és másrészt a (2) homloktárcsá­ból, melyet ajánlatos hőálló és kevéssé hő­vezető ötvözetből készíteni. A példában a 55 homloktárcsát a (3) központos rúd tartja, mely a (4) csavaranyát és az (5) Belie­ville-féle alátétlemezt hordja. A hajtórúd a (6) csuklóval van kiképezve, mely gömb­felületű oly célból, hogy a dugattyú min- 60 den irányban elforoghasson, ami a hűtő­hatásnak és egyúttal igen előnyösen a ke­nésnek és kopásnak egyenletesebb elosz­lását biztosítja. A dugattyúgyűrűk (8)al vannak jelölve. A (2) homloktárcsa némi 65 játékkal központosán fekszik a horony­tárcsa (9) bevágásában, úgy hogy sza­badon kitágulhat. A homloktárcsa te­hát nehezen adja át a meleget a kicsiny (10) érintkezési felület mentén, ahol is a 70 sugárzás elkerülésére a vékony alumi­niumlemezből készült (11) ernyő van a homloktárcsa alatt elhelyezve. (Nyilván­valóan itt oly motorral van szó, melyben öngyulástól nem kell tartani.) Az (1) ho- 75 ronytárcsa hűtésének biztosítása végett a tárcsának (12) kúpos felületében a lehető legnagyobb harántmetszetű (25) lyukakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom