102109. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóberendezés gépjárművek és tetszés szerinti erőhajtások hajtómű részeinek kapcsolására vagy fékezésére

•egy másik (25) fogaskerékbe megy át. A (25) fogaskerékkel két (26) bolygókerék kapcsolódik (2. ábra), melyek forgáscsap­juk révén a (11) karmantyúrészben és 5 pedig a (6—9) bolygókerekekhez képest 90°-kal eltolva vannak elrendezve. A (26) bolygókerekek ,a (27) fogkoszorúval kap­csolódnak, mely utóbbi a (28) dobban van elhelyezve. A (28) dob agyán a (29) dob 10 van elrendezve, mely kerületén a (30) fék­tárcsát és belsejében a (31) fogkoszorút hordja. A (31) fogkoszorúval a (32) fogas­kerekek kapcsolódnak, melyek csapjuk révén a (33) dobban vannak forgathatóan 15 ágyazva és a (34) fogaskerekekkel szilár­dan összekötve. A (34) fogaskerekek az (1) hajtótengelyre ékelt (35') fogaskerékkel kapcsolódnak. A (33) dob agya lazán van az (1) hajtótengelyen elrendezve és (35) 20 kilincskereket hordja. Egy-egy áttételi fokozatot a következő részek alkotják: a (3) fogaskerék, a (6) bolygókerekek és a (14) koszorú; a (4) fogaskerék a (7) bolygókerekek és a (15) 25 íogkoszorií; az (5) fogaskerék, a (8) bolygókerekek és a (16) fogkoszorú. Az egyik áttételről a másikra való át­menet a megfelelő (20, 21, 22, 30) kap­csolót ár csa rögzítése útján következik be. 30 A legnagyobb áttételt azáltal érjük el, ha a (30) féktárcsát rögzítjük. Ezáltal a (27) fogkoszorú rögzítődik és a (6, 23, 24, 25) fogaskerekek révén a (3) fogaskerék út­ján hajtott (26) bolygókerekek a (27) fog-35 koszorún legördülnek és ezáltal a (11, 10) karmantyút és ezzel a (2) hajtott tengelyt forgásba hozzák. A (6, 23, 24, 25, 26) köz­benső fogaskerekek elrendezése által el­érjük, hogy a (27) fogkoszorú a nagyon 40 nagy áttétel számára kis átmérőjű lehet, minek folytán a dob is lehetőleg kis át­mérőt kap. A legkisebb áttételt a (16) fog­koszorú rögzítése által érjük el, amelyen azután az (5) fogaskerék által hajtott (8) 45 bolygókerekek gördülnek le ós ily módon a karmantyú révén a hajtott tengelyt for­gásba hozzák. A (2) tengely visszafelé való forgását a (35) kilincskerék rögzítése ál­lal érjük el, ezáltal a (2?) fogkoszorút, ro az (1) tengelyen ülő (35') fogaskerék a (34, 32) fogaskerék és a (31) fogkoszorú révén hajtja. Ez utóbbi a (26) bolygó­kerekeket hajtja, melyek viszont az egész következő hajtóműkomplexumot hozzák 55 forgásba. Minthogy a (27) fogkoszorútól, mint hajtórésztől a (6) bolygókerekek na­gyobb fordulatszámot kapnak, mint amennyi a (3) fogaskeréké, a (6) bolygó­kerekek a (3) fogaskeréken legördülnek s így a (2) hajtott tengely a hajtótengellyel 60 ellenkező értelemben forog. A kapcsolótárcsákon a (36) fékszalagok vannak elrendezve, melyeknek dörzsfelii­letei tetszésszerinti módon lehetnek ki­képezve; így pl. ék.alakú keresztmetszetű 65 bordákkal lehetnek ellátva, melyek a kap­csolótárcsa megfelelő hornyaiban a fék­szalag meghúzásakor nagy dörzserőt vál­tanak ki, továbbá kapcsolóbélésük lehet. Minden fékszalag végei (37) csapszeggel 70 vannak ellátva, amelyek a (38) kengyelre és a (39) lengőkarra támaszkodnak. Emel­lett a (40, 41) csapágyak vannak elren­dezve, melyek gömbfelületeikkel a (38) kengyel és a (39) kar megfelelő kivágásai- 75 ban nyúlnak és a (42) peremre támaszkod­nak, melyet a (43) csavaranyák a (37) csapszegen beállíthatóan fogva tartanak. A (38) kengyel közepén a (44) csapszeg révén csuklósan kapcsolódik a (45) két- 80 karú emelő végével. A (45) emelők a (46) csapszeg révén egy-egy (47) falon vannak forgathatóan megerősítve, mimellett azo­kat két (48, 49) vezérlőtől attyú befolyá­solja. A (49) tolattyú (3., 4. 7., 9. ábrák) a 85 (48) tolattyúban s ez viszont az (50) po­fákban a 3. ábra síkjára merőleges irány­ban mozgathatóan van vezetve. Az (50) vezetőpofák az (s) U-sínben vannak meg­erősítve. A (39) karok a rajzon nem lát- 90* ható oldalosapágyban ágyazott (51) csap­szögek köriil forgathatók és az (52) csap­szegek révén csuklósan vannak a (38) ken­gyellel összekötve. Emellett a (39) karok (52) kapcsolási helye akként van vá- 95 Jászt va, hogy a (37, 51) emelőkar liosz­szabb, mint az (52, 51) emelőkar. A fék­szalag mindegyik végéhez tartozó, két (39) lengőkar az (53) kar révén van egymás­sal összekötve. A (45) karok az (54, 55) 100 görgők révén a (48), illetve (49) tolattyúk (56, 57) vezetőfelületeivel kapcsolódnak. Az (54) görgő gömbüregesen van kieszter­gálva és a kiesztergált (54') üregfelületé­vel a (45) kar gömbalakú (45a) vastago- 105 dásán elforgathatóan fekszik fel, oly cél­ból, hogy a (45) emelő kilengésekor min­dig teljes felületével a (48) tolattyú ve­z é r lő felület ére f el f ekü d j ék. A (48) vezérlőtolattyú a mindenkor 110 szükséges kapcsolás önműködő bekapcso­lására szolgál, míg ellenben a (49) vezérlő­tolattyú működtetésével az összes kap­csolók egyszerre kapcsoltatnak ki. Az (56) vezérlőhasíték szűkített, párhuzamos, (56') 115 részeiben a (45) karok a középhelyzetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom