102099. lajstromszámú szabadalom • Hőeke, főképen vasúti járművekhez

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102099. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Hóeke, főkép vasúti járművekhez. Vöröskőy Imre korcsmáros Lesenceistvánd. A bejelentés napja 1930. évi január hó 25-ike. A találmány oly hóeke, mely az eddigi hóekéknek hátrányait kiküszöböli. A legutóbbi tél tapasztalatai szerint ugyanis a vasúti üzemben használatos hóekék csak j alacsony hórétegeket tudnak sikerrel eltávolítani, magasabb hórétegekben ellenben elakadnak, sőt gyakran ki is siklanak. A jelenlegi hóekék ugyanis a havat túlnyomórészben két oldalt szétnyomják, 3 aminek azután az a következménye, hogy újabb hóesés után az újbóli szétnyon.ás már nehezen sikerül, mivel a vasúti sínek két oldalán a már egyízben összenyomott hóréteg ellenáll. ^ E hátrányon a találmány úgy segít, hogy a vasúti pályán fekvő hóréteget nem nyomja egyszerűen szét, hanem azt magasra, az előforduló legmagasabb hórétegeknél is magasabbra felemeli és kétoldalt 3 szétszórja, úgy hogy a kiemelt hó a meglevő hórétegek fölé kerül, miértis a találmány szerinti hóeke ismételt havazások esetén is jól és megbízhatóan működik. Ennek megfelelően a találmány szerinti í hóeke két részből áll, és pedig egy alsó részből, mely a pályán fekvő havat a hóréteg feletti magasságba emeli, és egy felső részből, mely a felemelt havat két oldalt messzire a hórétegek fölé szórja. ) A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni, vázlatos kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a hóekének vázlatos távlati képe, a > 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra pedig felülnézete. A hóeke alsó része szorosan a pályatest felett futó test, melynek két oldalfala és hátfala függélyes. Maga a (b) test ék) alakú mely éknek alsó határoló felülete vízszintes, felső határoló felülete pedig a (b) testnek felső határoló lapját alkotja. A (b) testnek felső határoló felülete két részre oszlik, a test mellső felébe eső (b') rész közel a, pálya szintjétől ferdén emel- 45 kedik és folytonos átmenettel a (b) test hátsó felén levő közel vízszintes (b") részbe megy át. A (b) test hátsó része az előforduló legmagasabb hórétegeknél is magasabbra készítendő. A (bl) test mellső 50 részén a pályatest irányában elállítható, kicserélhető (e) metszőfelület van. A (b) testnek felső határoló lapján függélyes és a test hosszközépsíkjába eső (c) fal van, melynek mellső (c') része vá- 55 góél alakú és előnyösen ívelt. A (c) falhoz kétoldalt a (c') vágóéi mögött a (d, d') felületek csatlakoznak, melyek hátrafelé széthajlanak. E felületek íveltek és kifelé néző oldalukon homorúak. 60 A hóeke következőképpen működik: A hóekét a szokásos módon a vonat elé kapcsoljuk, amelyet az maga előtt tol. A hóekének mellső (e) éle a pályatesten fekvő hórétegbe hatol, azt lehasítja és a 65 hóréteg elszalad a (b') lejtős felületen és először a (c') élnek ütközik, mely azt ketté hasítja, azután pedig a (c') éltől jobbról-balról elhelyezkedő (d, d') felületekre jut, melyeknek felső, visszahajló 70 (d") része a felvágódó hótömegeket viszszatartja és azokat arra kényszeríti, hogy a hótömegek e homorú, ferdén kifelé hajló (d, d') felületek mentén a pálya két oldalára, magasan a meglevő hórétegek 75 fölé szétszóródjanak, miért is a kiemelt hótömeg a pályatest két oldalán levő hóréteg felett nagy területen helyezkedik el és a hóréteg vastagságát aránylag csak kevéssé növeli. 80