102095. lajstromszámú szabadalom • Tápvízelőmelegítő berendezés, főként mozdonykazánokhoz

— 2 — csövön a hidegvízszivattyú szívóvezetéké­vel közlekedik. Látható továbbá, hogy ez előmelegítő belseje, eltekintve a (13) és (14) nyílások-5 tói, teljesen zárt, úgyhogy a gőzveszteség elhanyagolható. Ily körülmények között a gőzzel való keveredés folytán a víz az (1) testben üzemközben felmelegíttetik és a meleg víz az (1) test alján a (19) mélye-10 désben összegyülemlik; a gőz nyomása alatt a víz felemelkedik a (8) csőben és a (2) testbe folyik; a (8) cső tehát hidrau­likus kapcsolatot alkot a két test között. A (2) testből a vizet a melegvízszivattyú 15 vonja el, míg a fölös víz az U-alakú (15) csövön a szabadba nyíló (16) tartályba fo­lyik, ahonnan a hidegvízszivattyú (7) táp­vezetékébe tér vissza. Ha az (1) testben a gőznyomás nagyobb a (8) csőben levő víz-20 oszlop súlyának megfelelő nyomásnál, a gőz behatol a (2) tesbe is, de ennek dacára nem távozhat az U-alakú (15) csövön, úgy hogy megfelelő szintkülönbözet fog előállani ebben a csőben, pl. a víz szintje 25 az a—a magasságban fog elhelyezkedni. Más szóval, az előmelegítőben oly maxi­mális nyomású gőzt alkalmazhatunk, amely megfelel a (8) és (15) csövekbeli víz­cszlopmagasságok összegének. 30 Ilykép tehát nagyobb nyomási! fűtő­gőzt alkalmazhatunk, mint hogyha a (15) cső nem léteznék, úgy hogy a víz hőmér­sékletét is megfelelően emelhetjük, még pedig gőznek a szabadba való áramlása 35 nélkül. Ez az elrendezés különösen érdekkel bír akkor, amikor az alkalmazott gőz az elő­melegítőbe lüktetve érkezik, amely eset pl. akkor áll be, amikor a hajtógép vagy 40 a segédgépek, mint pl. a vízszivattyú, lég­szivattyú stb., hengereinek kipuffogó gő­zét használjuk fel. Ez esetben a gőz min­den egyes lökésnél az (1) test alján össze­gyülemlett meleg víz a (8) csövön keresz-45 tül a (2) testbe hajtatik; bizonyos mennyi­ségű gőz is átáramlik a (2) testbe, amely a vizet a (12) rekeszből ugyancsak ki­nyomja, pl. clZ ci & szintig. Ilykép az (1) test állandóan teljesen, vagy majdnem 50 vízmentes, úgy hogy a test egész térfo­gata felhasználható a hidegvíznek gőzzel való keverésére; a készülékben ennélfogva a legkedvezőbb feltételek állnak fenn maximális vízmennyiség felmelegítésére. 55 Azonfelül, miután az (1) testben levő me­leg víz mennyisége elhanyagolható, ennek a mennyiségnek változása nem gyakorol befolyást a felmelegített víz hőmérsékle­tére s így ez a hőmérséklet is teljesen ál­landó imarad. 60 A (15) cső alkotta hidraulikus kapcsolat ugyancsak csillapító szerepét tölti be a gőz lüktető hatásaival szemben; az ezen csőben levő vízmennyiség tényleg alá van vetve oscillációknak a cső belsejében, úgy 65 hogy ezen tömeg tehetetlensége folytán a fűtőgőz, anélkül, hogy veszteségektől kel­lene tartani, valamivel nagyobb nyomás­sal bírhat azon elméleti nyomásnál, amely megfelel a (15) csőben lévő maximális 70 szintkülönbözetnek. Másrészt még azon esetben is, ha a (15) csőben levő víz teljesen kiszoríttatnék és a gőz kiszabadulna, az (17)-nél a szabadba ömölhet anélkül, hogy kellemetlen vissza- 75 hatást gyakorolna a hidegvízszivattyú szívóvezetékére. Az előmelegítő természetesen az 1. ábrá­val kapcsolatban leírt kiképzéstől eltérő is lehet. így pl. a 2. ábra szerint egyetlen 80 testből állhat, de ebben az esetben a (21) keverőkamra és (22) elosztókamra közötti hidraulikus kapcsolatot a (23, 24) válasz­falak alkotják, a működés és az elért elő­nyök azonban teljesen azonosak, mint az 85 előbbeni esetben. Ugyancsak nyivánvaló, hogy az előme­legítő a találmány keretén belül szerkeze­tileg sokféleképen változtatható. így pl. az U-csőbe bármiféle gátlószerkezetet 90 építhetünk be, amelyek a gőzlüktetések hirtelen hatásainak csillapítására alkal­masak. Szabadalmi igények: 1. A 99966. 1. sz. törzsszabadalom szerinti 95 keverőelőmelegítő kiviteli alakja, fő­ként mozdonykazánok táplálására, amelyre jellemző, hogy az elosztókamra azon részét, amely a fölös meleg vizet tartalmazza, oly hidraulikus kapcsolat 100 hozza közlekedésbe a küllevegővel, amely az elosztókamrában lévő gőz nyomásának kiegyensúlyozására ele­gendő szintkülönbözet létrehozására al­kalmas. 105 2. Az 1. igénypont szerinti előmelegítő ki­viteli alakja, amelyre jellemző, hogy a hidraulikus kapcsolat kellő magas­ságú U-esőből áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom