102095. lajstromszámú szabadalom • Tápvízelőmelegítő berendezés, főként mozdonykazánokhoz

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102095. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Tápvízelőmelegítő berendezés, főként mozdonykazánokhoz. L'auxiliaire des Chemins de fer et l'Industrie Páris. I. pótszabadalom a 99966 sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi május hó 29-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 15-ike. A találmány a 99966. 1. sz. törzsszaba­dalomban védett, kazánokhoz és nevezete­sen mozdonykazánokhoz való tápvízmele­gítő berendezés további kiképzésére vonat-5 kőzik. A találmány célja ugyancsak olyan ke­verő előmelegítők előállítása, melyekkel a vizet 100°-nál magasabb hőmérsékletre, vagyis nyomás alatt lehet felhevíteni, mi-10 mellett a fölös meleg víz teljesen kiürítte­tik, még pedig minden gőzveszteség nél­kül. A törzsszabadalom szerinti keverő-elő­• melegítők egyrészt oly keverőkamrával 15 bírnak, amelybe a hideg víz és a fűtőgőz bizonyos nyomással érkezik, másrészt el­osztó kamrával, ahol ezen kamrákat hid­raulikus kapcsolat (beiktatott vízoszlop) köti össze egymással, az elosztókamrának 20 ez a része pedig, amely a fölös meleg vizet tartalmazza, valamely a melevíztöbbletet gőzveszteség nélküli kiürítésére alkalmas szerkezettel van ellátva. A találmány szerint ez utóbbi szerkezet 26 egyszerűen egy második hidraulikus kap­csolatból áll, amely az elosztókamrában levő gőz nyomásának kiegyensúlyozására elegendő szintkülönbözetet hoz létre. Abban az esetben, amikor a fűtőgőz az 30 előmelegítőbe lüktetve érkezik, a találmány szerinti elrendezés lehetővé teszi, hogy a ke­verőkamra állandóan, gőzveszteség nélkül, vízmentesen tartassák, amely feltétel a maximális előmelegítés és a meleg víz 35 állandó hőmérsékletének elérésére elkerül­hetetetlen. A találmány egyéb jellemzői az alábbi leírásból fognak kitűnni, amely a csatolt rajzra van vonatkoztatva; ennek 1. és 2. ábrája példa gyanánt a találmány sze- 40 rinti előmelegítő két kiviteli alakját tün­teti fel. Amint az 1. ábrán látható, az előmele­gítő két (1) és (2) testből áll, ahol (1) je­löli a keverőkamrát, (2) pedig az elosztó- 45 kamrát. A fűtőgőz a (3) szájcsövön érke­zik, miután keresztülhatolt a (4) olaj­elválasztón; a hideg vizet a hidegvíztar­tályból (pl. a mozdonytenderből) a (7) cső­vezetéken táplált (6) szivattyú löveli be az 50 (5) helyen. A két test egy (8) csövön köz­lekedik egymással, amelynek alsó vége az (1) test fenekén képezett (19) mélye­désbe merül. A meleg vizet a (2) testből a (9) csövön 55, a (10) szivattyú távolítja el, amely azt a (11) csövön a kazánba nyomja, míg a fölös víz a (12) rekeszbe ömlik. Az (1) és (2) testek apró (13, 14) nyílásokkal bírnak, amelyek olyan méretűek, hogy a vízből ki- 60 szabaduló gázok abban a mértékben, amint az felmelegszik és tova áramlik, kiszabadulhatnak, anélkül azonban, hogy számbavehető fűtőgőzveszteség állhatna elő. 65-A (12) túlfolyórekeszt egy TJ-alakú (15) cső köti össze a (17)-nél a szabadba nyíló (16) tartállyal, amely a (2) test részét ké­pezheti, vagy pedig ettől függetlenül ren­dezhető el. 70-Másrészt a (16) tartály a (18) kiürítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom