102081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére
Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102081. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés olajok hőkezelésére. The Fractionator Company Kansas-City. A bejelentés napja 1929. évi október hó 1-je. Jelen eljárás szerint olajokat hőhatással kezelünk, még pedig az eljárás elsősorban nehéz szénhidrogének átalakítására vonatkozik. 5 Az eljárás szerint az olajokat hevített edények fala mentén hártya alakjában osztjuk el úgy, hogy az olajok alkatrészei gőzzé alakulnak át, melyeket a hártyával határolt térből eltávolítva, összegyűjtünk. 10 Hogy az olajat hártyává alakíthassuk át, a kezelendő olajat gyors körmozgásba hozzuk, mire az vékony réteg alakjában a kezelő edény falához simul. A centrifugális erő a körmozgás sebessége szerint 15 az olaj réteg- vagy hártyaképződését különbözőképpen befolyásolja. A közönséges, kezeletlen olaj különböző szénhidrogének keverékéből áll. A szénhidrogének forráspontjai különbözők és 20 az olaj még lebegő állapotban levő szilárd testeket is tartalmazhat. A jelen eljárás szerinti kezelésnél az olajat elpárologtatással frakcionáljuk és az elpárolgott termékeket külön vagy frakciónként konden-25 záljuk. A közönséges nyersolaj rossz hővezető. Ha tehát bizonyos tömegű olajat kívülről hevítünk, hogy belőle pontosan meghatározott részterméket nyerjünk, akkor az az 30 olajtömeg, mely a hevített edény falaival érintkezik, sokkal nagyobb hőmérsékletet vesz fel, mint a többi rész. Ez többek között az edény falán át való hőátvitel sebességétől függ. E felhevítés folytán oly 35 alkatrészek párolognak el, melyek nehezebbek, mint azok, amelyeket az olajból tulajdonképpen nyerni akarunk. Így nyers olaj hasító hevítésnél a túlhevítés következtében a kivánt végtermék igen köny-40 nyen telítetlen szénhidrogénekkel lehet felhígítva. Több gőz keletkezik, mint amennyi szükséges és e gőzök nehezebb frakciókat tartalmaznak, amelyekre a tisztított végtermékben egyáltalán nincs szükség. Ilyen túlhevítésnél az is sokszor í5 előfordul, hogy az edény falánál szén válik ki, melynek eltávolítása az üzem gyakori megszakítását teszi szükségessé. A nyersolajból fejlődő gőzök természetesen nagyon különböző illanó alkatrésze- 50 ket tartalmaznak és hogy ezek közül az értékesebbeket különválasszuk, a gőzöket frakciónként kondenzálni vagy pedig rétegezni kell, hogy a nehezebbeket más kezelésnek vethessük alá, mint a könnyeb- 55 beket. Ily szénhidrogének hasításánál egyes molekulák a szenet és hidrogént a helyes arányban tartalmazzák, míg mások nem tartalmaznak elegendő hidrogént. A találmány szerint e telítetlen szénhidro- eo géneket hidrogénben gazdag gázok bevezetése útján telített szénhidrogénekké alakítjuk át. Az eljárást megvalósító berendezés más desztilláló vagy krakkoló berendezésekkel 65 szemben azáltal válik ki, hogy a kezelő kazánban vagy máseféle tartályban oly eszközöket alkalmazunk, melyek a bevezetett folyadékot gyors forgásba hozva, azt hártyaalakban a kazán belső felületé- 70 hez hajítják. E célra a kazán belsejében lapátokkal vagy szárnyakkal ellátott forgó tengelyt rendezünk el, mely a folyadékkal a körmozgást közli. A kezelést közvetlenül a desztilláló kazánhoz csatlakozó frakció- 75 náló toronyban folytatjuk, amennyiben a hártyából kiváló gőzöket a hártyától körülzárt üregből a frakcionáló toronyba vezetjük és ott részben kondenzáljuk. A frakcionáló toronyból a különböző frak- 80
