102066. lajstromszámú szabadalom • Többszörös cső különválasztott rendszerekkel

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102066. SZÁM. — VII,(j. OSZTÁLY. Többszörös cső különválasztott rendszerekkel. Dr. Loewe Zsigmond mérnök Berlin-Steglitz és dr. Römhild Edgár mérnök Berlin-Friedenau. A bejelentés napja 1928. evi október hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi október hó 29-ikó. A találmány többszörös csövekre vonatkozik, melyek több, egy közös burában egyesített elektródarendszerből állanak és melyeknél a csatolóelemek célszerűen 5 ugyanabban a burában vannak. A találmány szerint a csőben egyesített különböző rendszerek egyike vagy néhánya külön van választva. Ez a különválasztás a találmány szerint olyan, hogy az 10 egyes rendszerek közt az áramlások — kiváltképpen az elektronok és az iónok áramlása — lényegileg meg van gátolva, vagy a különválasztás légtömített, mimel -lett a vákuum a főburában, amelyben az 15 elektródarendszerek egy része és a mellékbura van ós a mellékhurában (amelyben minden esetre legalább egy elektródarendszer van) különböző mértékű is lehet. A találmányt a következőkben egy külö-20 nősen fontos foganatosítási alak kapcsán egy háromszoros alacsony frekvenciájú erősítő cső kapcsán (mely két feszültségerősítő fokozatból és egy teljesítményerősítő fokozatból áll) magyarázzuk meg, 25 mely csőnél közös üvegburában vannak a három rendszernek két-két egymásután következő elektródarendszer közötti csatoló elemei és pedig egy-egy kondenzátor és két ellenállás. 30 Ilyfajta többszörös csöveknél a visszahatások sokfélék lehetnek, melyeket a kapcsolásnál még nem vettünk tekintetbe. Kiváltképpen áll ez az egyes rendszerek közöit áramló elektronok és iónok esetle-35 ges visszahatására. Ha, mint ez mindezideig szokásban volt, az egyes elektródarendszerek ugyanabban a vákuumtérben különválasztás nélkül vannak egymás mellett, az egyes rendszerek elektronjai közötti kicserélődésre 40 kell számítanunk, ami addig nem zavaró, amíg állandó az elektronáramlás. Kiváltképpen a végerősítő fokozattól a feszültségerősítő fokozat felé tartó elektronáramlással kell számolnunk, minthogy a 45 végfokozatban a katódának vezérelt energiája — és ezáltal a szükséges össze miszszió is — lényegesen nagyobb, mint a kezdő fokozatban. Ha azonban zavaró okok miatt a vég- 50 rendszer ós a másik rendszer közötti elektronáramlás ingadozik, — amely pl. periodikus is lehet — úgy ez az ingadozás a kezdő fokozat anódáramában is ingadozásokat okoz, amelyeket a későbbi fokoza- 55 tok ismét erősítenek, vagyis a végrendszerben nagyobb ingadozásokat hoz létre. Kedvezőtlen körülmények között így a csőben az elektronáramok visszacsatolása jöhet létre, ami nem kívánatos önrezgő- 60 sekhez vagy legalább is az erősítendő effektusok tökéletes lerontására vezet. Ezeken a hátrányokon a találmány úgy segít, hogy egyes rendszereket különválasztunk. Így, ha a teljesítményerősítő fo- 65 kozatot a többi rendszertől különválasztjuk, úgy az a zavart már ezzel ki is küszöböltük. A kiküszöbölés egy másik módja abban áll, hogy a kezdő fokozatot, amely különösen érzékeny, a többi rendszertől 70 különválasztjuk. Lehet egyik rendszert a többitől oly módon különválasztani, hogy az illető elektródarendszert szigetelő falakkal veszszük körül; pl. csillámlemezből Készült 75 szekrénnyel. Légtömítő elzárásra nincs