102065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék csővezetékek vagy tartályok befagyásának megakadályozására, illetve azokban megfagyott víz felolvasztására

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102065. SZÁM. — XXI/a. (Ve/l.) OSZTÁLY. Eljárás és készülék csővezetékek vagy tartályok befagyásának megakadályozására, illetve azokban megfagyott víz felolvasztására. Dr. horai Horánszky László Ph. d. egyetemi magántanár Rákosszentmiály. A bejelentés napja 1929. évi március hó 7-ike. A találmány oly eljárásra és készülékre vonatkozik, amelynek segélyével esővezetékek vagy tartályok befagyását megakadályozhatjuk, illetve az azokban 5 megfagyott vizet felolvaszthatjuk. A találmány értelmében a csővezeték vagy tartály mellett, illetve a körül olyan anyagot helyezünk el, amely vegyi reakció folytán füst és láng nélkül mele-9 get fejleszt. Az ily módon keletkező meleg útján a csővezetéket vagy tartályt melegen tartjuk, illetve esetről-esetre felmelegítjük. A fejlesztett meleg a víz megfagyásának megakadályozására, il-5 letve a megfagyott víz felolvasztására elégséges, de nem olyan nagy, hogy a csővezeték vagy tartály épségét veszélyeztetné. Az eljárás egyik előnyös foganatosítási ) módja abban áll, hogy a csővezeték vagy tartály mellett, illetve a körül égetett meszet (CaO) helyezünk el és ehhez vizet adunk, amely a vegyi reakciót megindítja. Az ismeretes reakció mellett ke-i letkező meleg segélyével azután a csővezetéket vagy tartályt melegen tartjuk és így az abban tartalmazott víz megfagyását megakadályozhatjuk. Hasonló módon járunk el, ha a csővezetékben vagy tar) tályban befagyott vizet kívánunk felolvasztani. Égetett mész helyett más ismeretes anyagokat alkalmazhatunk, amelyek reakció megindítása folytán láng- és > füstképződés nélkül az előzők értelmében szükséges, de nem káros meleget fejlesztenek. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas készülék egy kiviteli alakját példa gyanánt 40 vázlatosan tünteti fel. A készülék lényegileg a belső (b) és az ezt minden oldalról burkoló külső (k) edényből áll, amelyeknek például hengeres alakja van és amelyeket lent, vala- 45 mint fent az (rl, r2) lapok zárnak el. A belső (b) edénynak tv) ürege van, amely a csővezeték vagy tartály egy részének felvételére alkalmas. A (b) és i(k) edények alakja esetről-esetre az alkalmazási köve- 50 telmények szerint módosul. A (b) és (k) edény egy-egy félhenger, amelyek az >(s, s) csuklók révén egymással össze vannak kötve. Kívánt esetben az említett edények több részből is összecsukhatóan vagy 55. összeesappanthatóan készülhetnek. A belső (b) edény belső sík oldallapja oldható kötés révén rögzíthető helyzetében, például oly módon, hogy azt (t) tolóka alakjában képezzük ki. 60 A belső (b) edényből csatornák vezetnek a külső i(k) edényen át a szabad levegőbe ós ezek (ny) nyílásai például biztonsági szeleppel biztosíthatók vagy alkalmas dugasszal szabályozhatók, illetve 65-elzárhatók. A külső (k) edényben hőszigetelő anyagból való bélés van, míg a belső (b) edényben a láng és füst nélkül meleget fejlesztő (sz) anyag, például égetett mész 70 foglal helyet. A külső i(k) edényen (z, z) rögzítő alkatelem van, amelynek segélyével a készülék a csővezetéken vagy tartályon össze-Gsappantott helyzetében rögzíthető. 75. A külső (k) edényben levő hőszigetelő