102052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cementszerű kötőanyagok készítésére

31<*s;jelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jKHSHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102052. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás cementszerű kőtőanyagok készítésére. Kraus K. Charles keramikus Southport (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1929. évi november hó 21-ike. A találmány jó plaszticitású és kitűnő kötésű sajátságokat mutató habarcsok készítésére alkalmas cementszerű anyagok előállítását célzó gazdaságos eljárásra vo-5 natkozik. A találmány szerint kolloidális timföldet és (ha a kiindulási anyagokban kovasavvegyületek is voltak) kolloidális kovasavat és oldható vagy oldhatlan szulfátokat léte-10 sítünk, még pedig azáltal, hogy timföldtartalmú, célszerűen kovasavvegyületeket is tartalmazó nyersanyagot kénsavval kezelünk, még pedig vagy földalkáliák jelenlétében, vagy ezeknek utólagos adagolása 15 mellett. A kolloidális timföld vagy kovasav, vagy ezek elegye a földalkáliákkal együttesen alkalmazva kitűnő cementszerű anyagot képez. Az eljárás nyersanyagai gyanánt jól vál-20 tak be a timföldtartalmú földek vagy ásványok, pl. agyag, kaolin, diaszpor, cianit, bentonit, földpát, bauxit stb. (mely anyagok 12%' vagy több timföldet tartalmaznak). Ezen anyagok a kívánt eredmény 25 eléréséhez szükséges egyéb anyagokkal együttesen dolgoztatnak fel. A keverékhez továbbá különleges hatások elérése céljából más adalékokat is keverhetünk, pl. timsót, timföldtartalmú salakot, gőzzel kezelt 80 nagyolvasztó-salakot, kriolitot stb., mint ez a táblázatokból kitűnik. Az eljárást a következő példa ismerteti: Timföldtartalmú ásványt, pl. agyagot az összes kötött víz kiűzésére elégtelen hő-85 mérséken végzett pörkölés révén annyira vízmentesítünk, hogy az anyagban a kötött víznek legfeljebb 20%-a maradjon meg, amire földalkáliákat adagolunk s a keveréket vízzel és kénsavval digeráljuk. A re-40 akció befejeztével még annyi vizet adagolunk, hogy „iszap"-nak nevezett félig folyékony tömeg keletkezzék. A f'öldalkáliáknak a timföldtartalmú nyersanyaghoz való hozzákeverése segíti elő a kolloidális, ill. finom eloszlású timföld képződését. A tim- 45 földtől felszabaduló kovasav is kolloidális állapotba megy át úgy, hogy végül úgy az eredetileg kötve volt kovasav, mint a timföld kolloidális állapotban lesz jelen. A földalkáliákat vagy már a pörkölt agyag- 50 hoz keverhetjük, melyet azután kénsavval . az iszappá dolgozunk fel, vagy előbb az agyagból földalkáliák nélkül állítjuk elő kénsavval az iszapot s csak ezután adagoljuk a földalkáliákat. Ezen esetben az 55 agyagot (vagy más nyersanyagot) előbb kénsavval és vízzel digeráljuk s azután annyi vizet adunk hozzá, hogy az iszap keletkezzék. A mellékelt „A-iszap" jelzésű táblázatból tűnnek ki a vonatkozó súly- 60 viszonyok. Ezen „A-iszap"-hoz már most alkalikus földeket adagolhatunk, ami által a „B-iszap" keletkezik, melyben a hatóanyagok már kolloidális állapotban vannak. így pl. 65 az „A-iszap" táblázat 1. példája szerint olyan iszapot kapunk, amelyhez még nem kevertünk földalkáliát. Ha azonban ezen iszaphoz a „B-iszap" táblázat 1. példája szerint földalkáliát, pl. kalciumhidroxidot 70. keverünk, a timföldnek kolloidális állapotát érjük el. Az „A-iszap" 2. példája szerint már az „A-iszap" képezéséhez használunk földalkáliát, még pedig mészkövet s az így létesített iszaphoz a „B-iszap"-táblázat 75. példái szerint további földalkáliákat adagolhatunk oly célból, hogy a timföldet és az esetleg jelen lévő kovasav-vegyületeket kolloidális állapotba vigyük. A lényeg az, hogy az anyag (vagy más egyenértékű 80