102049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lebegő részecskéket tartalmazó folyadékok derítésére és készülék ezen eljárás foganatosítására

31<*s;jelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102049. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás lebegő részecskéket tartalmazó folyadékok derítésére és készülék ezen eljárás foganatosítására. René Augriste Henry mérnök Liég-e. A bejelentés napja 1929. évi május hó 17-ike. Belgiumi elsőbbsége 1928. évi junius hó 9-ike. Eljárásom nagy koaguláló képességű kolloidális oldatok előállítására vonatkozik, amik segélyével a vizes oldatokban szuszpendált szilárd részecskéket, vagy 5 emulgált folyadékrészecskéket kiválaszthatunk s ezáltal ezen anyagok gyorsan pelyhek alakjában kicsaphatok. Azt találtam, hogy alkáli hidroxidek, pl. káliumhidroxid, nátriumhidroxid és 10 kisebb mértékben a kalciumhidroxid, vagyis az alkálifém- és földalkálifém hidroxidek keményítőtartalmú anyagokkal, így pl. keményítőt leadó sejtekből álló anyagokkal keverve vizes kolloid oldato-15 kat alkotnak, melyeknek az a tulajdonságuk, hogy sokkal gyorsabban képeznek pelyheket, mint az eddig alkalmazott vegyületek, vagy ásványi hatóanyagok keverékei. 20 Tudomásom szerint a hidroxideknek az a tulajdonsága, hogy keményítőtartalmú anyagokkal, vagy élő sejtekkel savmentes vízben pelyhesedő kolloidot alkotnak, amely a szuszpendált testeoskéket megra-25 gadva aggregátumokat, vagy pelylieket képez, melyeket tiszta víz vesz körül, semmiféle irodalomban, feljegyzésben, vagy nyomtatványban nincs leírva. A folyadékot a pelyhektől az utóbbiak faj-30 súlya szerint úsztatással, lecsapatással, vagy szűréssel különíthetjük el. A következőkben megmagyarázom azt, hogy a hidroxideknek a keményítőtartalmú anyagokra miféle hatásuk van sa-35 ját laboratóriumi kísérleteim alapján. Az eljáráshoz likacsos edényeket hasz-. nálok, melyeket tiszta vízzel töltök meg ós a vízbe különböző keményítő tartalmú anyagokat, mint pl. burgonyakeményítőlisztet, gabonát, rizst, tápiókalisztet, gyö- 40 kereket, általában keményítőket leadó sejtekből álló anyagokat teszek, majd a likacsos edényeket valamilyen hidroxidnak, mint pl. káliumhidroxidnek vízben való kb. 5%-os oldatával telt kádba meri- 45 tem. A közismert elméletek szerint ekkor a következő koncentrációs cellák képződnek. Káliumhidroxid vizes oldata, likacsos 50 válaszfal, víz, a sejt likacsos burokja, vagy a keményítő héja, a sejtek, vagy a keményítőszemcsék belső anyaga. Kísérleteim tisztán kimutatták az elektromos polarizációt. A fent jelzett elektromos 55 cella negatív oldala a káliumhidroxid oldat és a szerves ionok a likacsos edényen keresztül a káliumhidroxid oldathoz vándorolnak. Ezek az ionok kolloidális aggregátumokat alkotnak. Vegyi összetevőik 60 változhatnak azon szerves anyagok szerint, amelyekből származnak, de fizikailag mindegyiknek külseje azonos, mindegyik széndioxidot tartalmaz és mész jelenlétében kalcium karbonátot képez kol- 65 loidális pelyhekben, melyhez tapadnak a lebegő testecskék és tiszta vízzel körülvett aggregátumokat alkotnak. Káliumhidroxid helyett sav vizes oldatát használva a koncentrációs cella fordí- 70 tott volt és a kollodiális ionvándorlás nem következett be. Egy másik kísérletet olykép végezhetünk, hogy egy szem burgonyát káliumhidroxid ^ normális oldatába mártunk és 75 két antimónelektródát használunk oly-