102046. lajstromszámú szabadalom • Eluminotermikus hegesztő eljárás
31<*s;jelent 1931. évi március hó 2 -án . MAGYAR KIRÍL1I SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103046. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Aluminotermikus hegesztő eljárás. Elektro-Thermit G. m. b. H. Berlin-Tempelliof. A bejelentés napja 1930. évi március hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 17-ike. Az aluminotermikus hegesztéseknél, melyeknél az aluminogenetikus vas képezi a hegesztőanyagot, vagyis az ú. n. közbeömlesztési vagy a kombinált hegeszté-5 seknél kívánatos, hogy ennek a vasnak lehetőleg olyan összetétele legyen, mint a hegesztendő munkadarabé. Minthogy az aluminotermikus reakcióból származó vas igen tiszta, szénmentes vagy kis széntar-0 talmú vas, a fent jelzett nemű aluminotermikus hegesztéseknél általában az aluminotermikus masszához ú. n. acéladalékokat, vagyis mangánt, szilíciumot és szenet adtak, még pedig széntartalmú ferroman-5 gán és ferroszilicium alakjában. Ezenkívül még rendszerint 10—20% vasdarát is kevertek az aluminotermikus masszához, hogy az aluminogenetikus vas menynyiségét növeljék s ezzel egyidejűleg a 0 vasnak a gyakorlat számára túlságosan magas hőmérsékét csökkentsék. Ennek az eddig általában használatos eljárásnak az a hátránya, hogy az acéladalékok nem oszlanak el olyan egyenle-5 tesen és tökéletesen az aluminogenetikus vasban, amint az a hegesztővas egyenletes összetétele szempontjából kívánatos lenne. Ha ugyanis ferromangánt és ferrosziliciumot kevertünk az aluminotermi-0 kus masszába, akkor ezen anyagok kisebb vagy nagyobb része a vasoxid oxigénjével mangánoxiddá, kovasavvá és szénoxiddá egyesül, s ezen alakban részben a salakba lép, részben pedig eltávozik. 5 Az acéladaléknak tehát csak egy igen változó részmennyisége ötvöződik a vassal. Ezáltal azonban nemcsak az acéladaléknak a vasba lépő mennyisége lesz reakcióként igen egyenlőtlen, hanem a vasoxid oxigénjének egy része az acéladalék 40 által fogyasztatván el, az alumínium egy része oxidálatlan marad s az aluminogenetikus vassal ötvöződik, ami szintén nem kívánatos. A reakció menetének ilyen egyenlőtlen- 45 ségeit elkerülendő, az acéladalókokat utóbbi időben már nem keverték az aluminotermikus masszához, hanem arra külön csomagocskában helyezték rá úgy, hogy a massza összeolvadásának utolsó 50 pillanatában jutott csak a masszába. Minthogy ilyenkor már a tulajdonképpeni aluminotermikus reakció majdnem befejeződött és szabad oxigén nincs már jelen, az acéladaléknak nagyobb mennyisége lép 55 a vasba. A közvetlenül a tégely lecsapolása előtt végbemenő ezen ötvöződésnél azonban az ötvözet gyakran nem keveredik eléggé össze, úgy hogy az aluminotermikus öntvényben az acéladalékok egyen- 60 lőtlenül maradnak elosztva. A találmány értelmében ezen hátrányokat elkerülhetjük s minden öntésnél egyenletes és egynemű vasat kaphatunk azáltal, hogy az acéladalékot már előre 65 ötvözzük az aluminotermikus masszához keverendő vasdarával, ezt az ötvözetet alkalmas módon szemcsézzük s lehetőleg egyenletes szemcsék alakjában keverjük az aluminotermikus masszához. Kitűnt, 70 hogy az aránylag nagymennyiségű vassal ötvözött acéladalék ilyen alakjában kevésbbé könnyen vesz részt a reakcióban s ennek folytán nagyobb mennyiségben lép
