102027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszbesztcementből vagy másefféléből készült tetőpala rögzítésére és az eljárás foganatosításához való kapocs

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI X^HW SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102027. SZÁM. — Vm/b. OSZTÁLY. Eljárás aszbesztcementből vagy másefféléből készült tetőpala rögzítésére és az eljárás foganatosításához való kapocs. „Eternitas" Akció vé Továrny Dehtovych cégr Hradec-Králové (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1930. évi julius hó 3-ika. A találmány tárgya eljárás aszbesztcementből vagy máseféléből készült tetőpala rögzítésére és az eljárás foganatosításához való kapocs, amely eljárás az is-5 mert ilynemű eljárásokkal szemben az egyszerűség és olcsóság előnyét nyújtja. A rajz a találmány szerinti tetőfedés egy részét szemlélteti, továbbá a tetőfedéshez használt találmány szerinti tetőpala-10 és az eljárás foganatosításához való kapocs két foganatosítási alakját láttatja példaképen. Az 1. ábra a tetőfedés egy részét mutatja, amelynek összeállításához a találmány L5 szerinti kapcsot használjuk, míg a 2. és 8. ábra a tetőpalán levő kivágás két foganatosítási alakja, végül a 4. és 5. ábra a találmány szerinti kapocs két kiviteli alakját tünteti fel. 20 Amint az 1. ábrából látható, a tetőfedés a szokásos módon készül, azzal az eltéréssel, hogy a (3) kapcsot a tetőpalán levő (2) kivágásba toljuk, amikor is a kapcsot a következő tetőpala elhelyezése után ak-25 ként hajlítjuk, hogy utóbbit az előbbin rögzíti. A tetőpala kivágása kétféleképen készülhet, amely készítési módok a 2. és 3. ábrán láthatók. A 2. ábra szerinti fogana-30 tosítási alaknál a kivágás háromszögletes és oly módon készül, hogy a (3) kapocs a kivágásba való behelyezés után a tetőpala szélével 45°-os szöget alkot, vagyis, hogy a kapocs az első tetőpalán fekvő második B5 tetőpalára pedig merőleges. Az (5) él vagy sarkos (a rajz vonalkázva ábrázolja) vagy pedig lekerekített. A 3. ábra szerint a kivágás (3) kapocs szélességében készül úgy, hogy a kivágás és a tetőpala széle közt kiugrás létesül, amely a (3) kapcsot 40 helyzetében rögzíti. Az (5) él, úgy mint a 2. ábrán sarkos vagy lekerekített lehet. A kapcsok (4. és 5. ábra) vörös- vagy sárga rézből készült, hajlított fémszalagok. A végleges hajlítás után a kapocs 45 S-alakú és mindegyik görbülete egy-egy (1) tetőpalát tart. A kapocs (3') vége, amelyet tetőfedéskor lehajlítunk, vagy egyenes (4. ábra) vagy kissé hajlított lehet (5. ábra) úgy, hogy hajlítása után az (1) le- 50 mezt fogva tartja. A 4. ábra szerinti foganatosítási alak azonban annyiban hátrányos, hogy a kapocs (3') vége lehajlítás után nem fekszik fel teljesen az (1) tetőpalán, minekfolytán különböző tisztátlan- 55 ságok rakódhatnak le. Ezt a hátrányt a (3') végnek az 5. ábra szerinti hajlítással kerüljük el, amelynél a (3') vég élével teljesen felfekszik az (1) palán. A tetőfedést az eddigi eljárásokhoz ha- 60 sonlóan végezzük, csakhogy a (3) kapcsot a (2) kivágásba toljuk, mit követőleg a palalapot a (4) szegekkel a héjazásra vagy a gerendázatra szegezzük. A második palalapnak az alsó palalapra való helye- 65 zése után a (3) kapocs (3') végét a felső palalapra hajlítjuk úgy, hogy utóbbit erősen tartja. A találmány szerinti eljárás annyiban előnyös, hogy a kapocsnak az egymáson 70 fekvő palalapok közti elhelyezése folytán köz keletkezik, aminek következtében a tető szellősebb és eső után gyorsabban szárad.