102004. lajstromszámú szabadalom • Cella galvánáramok előállítására és eljárás annak előállítására

hez van erősítve. A fémből való (6) alátét­gyűrűn, a (4) elektróda legbelső menetén és a fémből való (7) alátétgyűrűn a gomba­alakú (5a) fejjel ellátott (5) csavar van 5 keresztülfűzve és az (5) csavar alsó végére a (8) csavaranya van csavarolva. A (4) elektróda rögzített belső vége célszerűen vegyszerek hatásának ellentálló védő­bevonattal van ellátva. A gombaalakú 10 (5a) fej az elektromos cella egyik kontak­tusát alkotja, melynek alakja és görbü­lete úgy van megválasztva, hogy az a má­sik kontaktust szolgáltató (1) dobozfenék (la) bemélyítésébe pontosan beleillik. A 15 (2) fedélen, a rajzon fel nem tüntetett, belső túlnyomásra nyíló gázmentesítő sze­lep van elrendezve, mely a fejlődő gázt a szabadba vezeti. A gázmentesítő szelep, adott esetben az (5) csavaron keresztül-20 hatoló vékony furat alakjában lehet ki­képezve. Az (1) dobozfenékben, a (3) depolarizá­tor fölött, az elektrolit rögzítésére szol­gáló kötőanyagból, pl. azbesztből való (9) 25 párna van elrendezve, mely az elektrolit­tal való átitatás után könnyen deformál­ható, úgy hogy a (2) fedél felhelyezésekor a (4) elektróda egyes menetei közé hatol és az elektromos cella belső terét jól ki-30 tölti. A (2) fedél (2a) peremét célszerűen tö­mítőbevonattal zárjuk le, mely az elektro­litnak a cellából való kipárolgását, ki­szivárgását meggátolja. Ugyanezen okból 35 az (5) csavarnak a (2) fedélen áthatoló ré­szét, a (2) fedél belső oldala felől, szige­telő-és védőbevonattal zárjuk le. Ha több ilyen cellát helyezünk egymás fölé, úgy a feszültségek összegeződnek és tetszés sze-40 rinti feszültségű teleposzlop állítható ösz­sze. A teleposzlop egységeit rugós szorító­pofák vagy csavaros szorítókengyelek se­gélyével egyesítjük vagy szigeteleőanyag­ból való vályúban (6. ábra) vagy szigetelő-45 anyagból való csőben (8. ábra) helyez­zük el. Az 1. ábra szerinti cella belső ellen­állása minimális, mivel az elektródák kö­zel fekszenek egymáshoz és az elektródák 50 egymástóli távolsága mindenütt egyenlő. Az (1) fenék és a (2) fedél nem pusztulnak (nem fogynak) el. A (4) elektróda gyakor­lati értelemben teljesen elhasználódik és könnyen pótolható. A (4) spirális helyett 55 sima korong, perforált korong vagy drót­háló alkalmazható. A kicserélés rendkívül egyszerű módon, bárki által foganatosít­ható. Ha a (3) depolarizátor-tabletta a le­vegő oxigénjével í'egenerálható anyagból, pl. valamely fém oxidjából (rézoxid) van 60 sajtolva, úgy a levegőn való regenerálás céljából a (3) depolarizátor-tabletta a cel­lából kivehető és regenerálás után abban ismét rögzíthető, illetve ha a fenék fémből van, úgy magában a fémfenékben, leve- 65 gőn regenerálható. Superoxidok, pl. ólom­superoxid esetén a regenerálást célsze­rűen árambevezetéssel létesítjük. A 2. ábrán látható megoldási alaknál a hengeralakú doboznak úgy az (1) fenék- 70 része, mint a (2) fedele fémből készül és közöttük a szigetelőanyagból, pl. parafin­nal impregnált papírból vagy vászonból való (10) kettős karmantyú van elren­dezve. 75 Az (1) fenékrész palástján kiképezett (lc) váll a (2) fedél letolásának alsó határ­helyzetét szabja meg. A (10) szigetelő­karmantyú az (lc) vállrészen f elfekszik és megakadályozza azt, hogy a (2) fedél alsó 80 pereme, a legalsó helyzetében, az (1) fe­nékkel érintkezzék és ilymódon az (1, 2) részek között az áramkör záródjék. A 2. ábra szerinti megoldási alaknál az (1) fenékrész az egyik elektródát (katoda), 85 a (2) fedél a másik elektródát (anoda) al­kotja. Ez a megoldási alak rendkívül ol­csón állítható elő, azonban az anodát el­használódás esetén ujjal kell pótolni. A ta­lálmány értelmében az egységek között tö- 90 kéletes elektromos kapcsolat létesíthető olymódon, hogy az (1) fenék (le) kiugrá­sai, illetve a kiugrás csonkakúpalakú pa­lástja a következő cella (2) fedelének (2b) fészkébe, illetve a (2b) fészek csonkakúp- 95 alakú belső palástjára szorul és emellett a szomszédos egységek (1, 2) részei egy­mással teljes felületükön érintkeznek. A szomszédos egységek (1, 2) részei oly pon­tosan illeszkednek egymásba ós a levegő- 100 nek az egymással érintkező felületek kö­züli kiszorítása következtében oly tökéle­tes kapcsolat létesül, hogy külön össze­kötőszervek alkalmazása nélkül az egysé­gekből jól kezelhető telepek állíthatók 105 össze. A fejlődő gáz a (10) szigetelőkar­karmantyú külső palástjába sajtolt hor­nyon keresztül a szabadba távozhat. Az egységek a szigetelőanyagból ké­szült (12) csőben rendezhetők el. Az (1) no fenék külső átmérője célszerűen nagyobb, mint a (2) fedél külső átmérője (2. ábra), úgy hogy a (12) cső belső falával csak az (1) fenékrész palástja érintkezik. Ha a 8. ábrán látható módon a (12) cső palástján 115 a (12a) hosszhasítékot képezzük ki és ezen (12a) hosszhasíték mentén csúszókontak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom