101999. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás elektroncsövek anódkörei számára

vén az ekként kapcsolt kiegyenlítővezetőben létrejövő, gyakorlatilag állandó feszültségesés különfélekép hasznosítható. A mellékelt rajzon az 5 1. ábra a találmánynak megfelelő oly kapcsolásnak vázlata, amelyben a katód mögé iktatott kiegyenlítő vezetőben létrejövő állandó feszültségesést változatlan rácselőfeszültségeknek levételére haszno-10 sítjuk. A 2. és 3. ábra a találmánynak megfelelő más kapcsolásnak kétféle kivitelét tünteti fel több anódnak közös táplálóvezetékből különböző feszültségekkel való táplálá-15 sára, ahol is a kiegyenlítő vezetők a táplálóvezeték elágazásaiban lévő anódok elé iktatva a feszültségnek a terhelés változásaitól független elosztását biztosítják. A 20 4. ábra az 1. és 3. ábrákon látható kapcsolásoknak egyesítése. Az 5. és 6. ábrák a 2. és 3. ábrák feltüntette kapcsolásoknak olyan módosulatait láttatják, ahol a különböző kiegyenlítő ve-25 zetők közös vákuumtérben, azaz közös edényben vannak elhelyezve. Az 1. ábrán látható kapcsolásban az (1) ós (2)között valamely aránylag nagy belső ellenállású, de egyébként bárminő 80 áramforrás képzendő, amelynek az a rendeltetése, hogy anód jukkái a (3) pont hoz, katödjukkal pedig a (4) ponthoz kapcsolt elektroncsöveknek anód- és rács feszültségeket szolgáltasson. A találmány 8ö szerint a (4) és (2) pontokat összekötő vezetékbe (5) kiegyenlítő vezető van beiktatva, amellyel párvonalasan aránylag nagy ohmikus (6) ellenállás van potenciométerként elrendezve. E potenciométerröl 40 Ü) és (8) megcsapolásokon rácselőfeszültségeket vehetünk le a táplált csövek számára. A (9) és (10) kondenzátorok arra valók, hogy a rácsok cs az azokkal kapcsolatos transzformátortekercsek kapaci-45 tását töltő és kisütő áramokat vezessék, a, (11) kondenzátor pedig az anódköröknek váltóáramú ellenállását csökkenti. Minthogy az (5) kiegyenlítő elemben a feszültségesés főként csak annak állan-50 dóitól függ, az áramerősségnek az anódkörökben való változásai ellenben csak alig hatnak rá ki, azaz gyakorlati értelemben nincsenek rá. hatással, a (7) és (8) megcsapolásokon levett rácsfeszültségek 55 a (4)-től (2) felé folyó áram változásaitól gyakorlati értelemben függetlenek és pedig egyaránt, akár az áramforrás kapocsfeszültségének ingadozásai, akár az anódtápláló vezetéknek különböző megterhelései idézik elő az áramváltozásokat. 60 Természetes, hogy a (6) potenciométerre csak olyan előfeszültségek levétele esetén van szükség, amelyek nem érik el az (5) kiegyenlítő vezetőnek üzemi feszültségét. Viszont olyan előfeszültségek, amelyek 65 egy kiegyenlítő vezető üzemi feszültségét meghaladják, több sorba kapcsolt kiegyenlítő vezetőről vehetők le, amelyek esetleg közös vákuumcsőben is lehetnek elrendezve, hasonló módon, de más ki- 70 vezetésekkel, mint a 6. ábrán látható. A 2. ábra szerint a (14) tekerccsel és (15) kondenzátorral jelzett ismert anódteleppótlónak (12) és (13) kapcsai között a feszültséget a párvonalosan kapcsolt 75 (16) kiegyenlítő vezető segítségével a terhelés változásaitól annyiban függetlenítjük, hogy az nem emelkedhetik lényegesen a (16) kiegyenlítő vezető üzemi feszültsége íölé. A (3) és (4) pontok között 80 tehát a feszültség gyakorlati értelemben változatlannak tekinthető mindaddig, míg a terhelés bizonyos meghatározott felső határon túl nem emelkedik. További kiegyenlítő vezetőknek a találmány értei- 85 mében való beiktatásával már most ezt az állandó legnagyobb anódfesziiltégként kihasználható feszültséget ugyancsak állandó kisebb anódfesziiltségekre csökkenthetjük le. A fő táplálóvezetéknek a (12) 90 és (3) pontok között létesített elágazásaiba a (17) és (18) pontokhoz kapcsolandó anódok elé (19), ill. (20) kiegyenlítő veze tőket iktatunk, minek eredményekép a (17) és (18) pontokhoz kapcsolt anódok 95 mindegyike olyan változatlan feszültséget kap, amely annyival kisebb a (3) és (4) pontok között mérhető feszültségnél, amekkora a feszültségesés az illető anód elé iktatott (19), ill. (20) kiegyenlítő veze 100 tőben. A (21) és (22) kondenzátorok a váltóáramú ellenállást csökkentik a megfelelő anódkörökben. A 3. ábrabeli kapcsolás abban különbözik a 2. ábrabelitől, hogy a (19', 20' és 105 16') kiegyenlítő vezetők potenciométerkapcsolásban vannak elrendezve. Nem szorul magyarázatra, hogy itt a feszültség a (18') és (4) pontok között a (19') és (20') kiegyenlítő vezetőkben létrejövő feszült- no ségesések összegével kisebb, mint a (3) és (4) pontok között és hogy a (3) és (4) pontok között mérhető feszültségnek maximális értéke a (19', 20') és (16') kiegyenlítő vezetők üzemi feszültségei összegének 115 felel meg. A potenciométer-kapcsolásban