101998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termoplasztikus termékeknek zsíros olajokból való előállítására

— 3 -1. példa. 500 rész lenolajat öt órán át 290—300°-ra hevítünk, miközben az olajon lassú kéndioxidáramot hajtunk át. A főzőedényt 5 vákuumszivattyúhoz kötjük és a folyamat alatt a vákuumot körülbelül 40 mm. Hg. (28" Hg.) nyomáson tartjuk. Az olaj az előzetes hevítés közben csekély mértékben sötétedik, de ez a sötétedés is csakhamar 10 eltűnik és végül az olaj világosabb színű és tisztább is lesz, mint az eredeti volt. A folyamat megindításánál először is jó vákuumot hozunk létre. Majd a kéndioxidáramot vezetjük az olajba és a 15 hevítést megkezdjük oly módon, hogy a meleg olaj sohasem legyen levegő vagy oxigén hatásának kitéve. A hevítés befejezte után az olajat még a gázatmoszférában 150°-ra hagyjuk hűlni. E hőmér-20 sékleten alul az olajat veszély nélkül levegő hatásának tehetjük ki. A kihűlt termék vastag olaj, amelynek viszkozitása sokkal nagyobb, mint a kiindulási anyagot képező lenolajé. Ügy találtuk, 25 hogy a végtermék elnyelt gázt nem tartalmaz és az olaj a folyamat eredményeként kis vagy semmiféle súlyveszteséget nem mutat fel. Az olaj jódszáma 180-ról kb. 100—110-re esik és ennek következtó-30 ben a savérték kissé emelkedik. Ha 5 órás hevítés helyett az olajat 3 óráig hevítjük 125-ös jódszámú, kevésbé vizkózus terméket kapunk. Ha a folyamatot 7 óráig folytatjuk, a kapott termék 35 nagyon vizkózus és jódszáma 90—95 körül van. Ha alacsonyabb hőmérsékletet alkalmazunk, a folyamatot megfelelően hosszabb ideig kell folytatni, hogy a telítetlenség-40 nek ugyanazon fokát érjük el. Magasabb hőmérséklet alkalmazásával, pl. 320—330°nál, a kezelési időt megrövidíthetjük. Ámbár nem okvetlenül lényeges, mégis kívánatos, hogy a készülékbe oxigén 45 mindaddig, míg a folyamat be nem fejeződött és az olaj legalább 150° C-ra lehűlt, ne jusson. 2. példa. Lenolajat az 1. példához hasonló módon, 50 de azzal a különbséggel kezelünk, hogy kéndioxid helyett kénhidrogént alkalmazunk. Az így kapott termék kissé sötétebb színű, mint az eredeti olaj és elnyelt gázt nem tartalmaz. A kiindulási anyag-55 nál sokkal viszkózusabb; telítetlenségi fokának csökkenését a jódszámnak 180-ról, 105—110-re való esése jellemzi. 3. példa. Az 1. példában megadott kéndioxid helyén, széndioxidot használunk. A jód- 60 számcsökkenés: 180—120. 4. példa. Heringolajat az 1. példához hasonló módon, SOs-dal, 250—260°-on kezelünk, öt óra után nagyon csekély színváltozás- 65 sal, igen viszkózus olajat kapunk. A jódszám 145-ről 85-re csökken. 5. példa. Nyers szójabab olajat, mint az 1. példában SCh-dal kezelünk. A szín sötétebb, 70 mint az eredeti. Jódszámcsökkenés 134-ről 99-re. 6. példa. 200 rész, az 1. példa szerint kapott polimerizált lenolajhoz 20 rész száraz nát- 75 riumstearatot adunk. A keveréket 3-í—% óráig keverés közben 240—260°-ra hevítjük. A keletkezett massza tiszta és homogén folyadék. Levegőtől való elzárás közben 180°-ra hűtjük és az edényből kiürít- 80 jük. A kihűlt termék világos színű, félig áttetsző gél, amely hevítésre lágyul és 110—120°-on félfolyóssá válik. 7. példa. Ha a 6. példában a stearinsav nátrium- 85 sója helyett a magnéziumsót alkalmazzuk, világosbarna áttetsző gélt nyerünk. 8. példa. 1% dioxistearinsavas nátriumnak az 1. példa alapján kapott polimerizált lenolaj- 90 ban való alkalmazásával igen világos színű, áttetsző lágy gélt nyerünk. 9. példa. Az 1. példa alapján polimerizált és a 6. példa alapján kocsonyásított lenolaj ter- 95 mék vulkanizálására az anyag 40 részét 120° körül megolvasztjuk és kavarjuk. A folyadékhoz keverés közben 0,7 rész cinkoxidot, gyorsítót (pl. 0,56 rész merkaptobentiazolt) és 5 rész olvasztott ként ada- 100 gólunk. A keverést 3 órán keresztül a vulkanizálás befejeztéig folytatjuk. Az olvadékot kiürítjük és szilárdulni hagyjuk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás termoplasztikus, vulkanizál- 105 ható termékeknek telítetlen zsíros olajokból való előállítására, azzal jelle' mezve, hogy a zsíros olajokat nem oxi-