101994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenes útburkolatok befedésére való anyag előállítására, zuzaléknak vagy murvának bitumenes anyagokkal való impregnálásával

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGYAR KI BÁLT I ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101991. SZÁM. — Vlll/i. OSZTÁLY. Eljárás bitumenes útburkolatok befedésére való anyag előállítására, zúzaléknak vagy murvának bitumenes anyagokkal való impregnálásával. Dönig- Oszkár építészmérnök Braunschweig". A bejelentés napja 1930. évi julius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi julius hó 27-ike. Bitumenes útburkolatok befedésére való anyagnak előállítására alkalmas eljárás, amely szerint kőport bitumenes anyagokkal impregnálnak, már ismeretes. 5 Ez eljárásnál száz rész kőport, különösen mészkőport két—tizenöt, vagy ennél több rész bitumennel itatnak. A nagy bitumentartalom és a kőzet porának finomsága folytán ez az anyag döngölt aszfaltszerű 10 massza, amelyet még homokkal kell lefedni és amelyre még kavicsot is lehet szórni. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás bitumenes útburkolatok befedésére 15 való anyag előállításában áll, amely eljárás szerint kőzet- vagy nagyolvasztósalakzuzalékot vagy murvát valamely impregnáló szerrel 4—5 pro 1000 arányban alaposan összekeverünk, úgy hogy a 20 bitumenből, kátrányból, kátrányolajból vagy hasonlóból álló impregnálószernek csak rendkívül vékony hártyája tapad rá a zúzalékra vagy murvára. Az eljárás célja és hatása a következő: 25 A kátránnyal vagy bitumennel, illetve a megfelelő emulziókkal kezelt, útburkolatra szórandó zúzaléknak vagy murvának feltétlenül száraznak kell lenni, azaz sem külső, sem belső nedvességet nem sza-80 bad tartalmaznia, hogy szórható maradjon és a burkolatnak bitumenjére jól tapadjon. Dobok, aszalók stb. által való, már alkalmazott szárításnak nincsen alapos és tartós hatása, különösen akkor, 35 hogyha nem közvetlenül az alkalmazás előtt, az építés helyén történik, minthogy az ásványi szemcsék a levegőből vagy a csapadékból újból nedvességet vesznek fel, amit az ásványrészecskék tulajdonságait teljesen megváltoztató találmány szerinti 40 kezelésnél a bitumennek, stb. a részecskékre tapadó nyomai megakadályoznak. Az ásványrészecskék — ha azokat nem a találmány szerinti eljárással kezelik — még az úttesten is, eső, állati ürülékek, 45 olaj és hasonlók folytán ismét nedvességet vesznek fel, mielőtt az alattuk levő bitumenrétegbe teljesen behatolnának és azzal összetapadnának. Azáltal, hogy a szemcséket a rendkívül 50 csekély mennyiségű bitumenmasszával alaposan összekeverjük, e szemcsék mindennemű nedvességgel szemben érzéketlenek lesznek, minthogy a vizet nem veszik fel; a zúzalék vagy murva ennélfogva tet- 55 szőlegesen hosszú ideig a szabadban tárolható és nyitva szállítható anélkül, hogy rögképződésre hajlamos lenne és a szórhatóságából valamit is veszítene. A bitumennek és hasonlónak csekély nyoma az 60 útburkolat — amelyre a zúzalékot vagy murvát szórjuk — bitumentartalmával könnyű és szilárd egyesülést tesz lehetővé, miáltal a bitumenfedőrétegnek különösen nagy sűrűségét érjük el. Az új eljárással 65 lehetővé válik továbbá oly igen finom szemcséjű és portartalmú zúzaléknak vagy murvának az alkalmazása is, amely felületi befedéseknél eddigelé mindig hátrányos volt, minthogy e por vagy finom 70 szemcse a kezelés által— a nem kezelttel ellentétben — a vizet nem veszi fel és a porfinomságú szemcsék között vízáteresztő porusok nem maradnak nyitva. Egy további eredmény az, hogy a 75 bizonyos mértékben zsíros felülettel ellátott részecskék oly csúszóképességet nyernek, amely lehetővé teszi azoknak az út-