101942. lajstromszámú szabadalom • Készülék élesztőnek mérlegnélküli kimérésére
Megjelent 1931. évi február li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101942. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Készülék élesztőnek mérlegnélküli kimérésére. ImgTund Péter füszerkereskedő Bácsalmás. A bejelentés napja 1930. évi május hó 13-ika. Az élesztőnek, a rendes mérleggel, dekagramm pontosságnyira való kimérése a kereskedőnek eddig csak nehézséget és feltartást okozott, mert az élesztőnek a teljes 5 darabból való adagolása, amint az élesztőgyárból a kereskedelembe jut, különösen az egy és két dekás tételeknél, csupa tördelődést, porlódást jelent. Voltak már eddig is kisérleti készülékek, melyek az 10 élesztőnek mérleg nélküli kimérését célozták, azonban vagy túlságosan bonyolultak voltak, vagy pedig drágák s a kiskereskedelem, vagy a háztartások számára ez okból nem hozzáférhetőek. 15 A találmány tárgyát képező készülék mindé hátrányokat azzal igyekszik kiküszöbölni, hogy az élesztő adagolását egyszerű és mindig megbízható s emellett legnagyobb mértékben higiénikus szerke-20 zettel igyekszik megoldani úgy, hogy a készüléknek a beszerzése és kezelése még a legkisebb üzletben sem okoz gondot s emellett a kezelése rendkívül meggyorsítja az eddigi, mérlegen való kimérést 25 helyettesítő kiszolgálást. A találmány lényege az, hogy a gyárból jövő élesztődarabot először, hosszoldalával párhuzamosan, két darabra szeljük s ezután mindkét darabot, egymás mö-30 gött, négyszegletes vályúba helyezzük, melynek elején, célszerűen, üvegből készült zárólapot alkalmazunk. E zárólap kiemelhető s egyes kivágásokban, mint ütközőt helyezhetjük el s az élesztőblokkot 35 mindig ez üveglapütközőig toljuk előre, mely előretolás egy bizonyos súlyú élesztőnek felel meg. A négyszegletes vályúnak előbb említett kivágásai ugyanis az üveglap kezdeti helyzetétől s azután egy-K) mástól szabályos távolságra vannak, mely távolságok gyakorlati módon lesznek megállapítva s a példakénti kivitelen két dekának felelnek meg. Az egy dekának megfelelő adagot úgy állítjuk elő, hogy a záró üveglap egyik oldalára pótüvegla- 45 pot ragasztunk, melynek vastagsága félbeosztásnak felel meg s így a záró üveglapot, páratlan számú dekákból álló adagolás esetén, úgy fordítjuk, hogy a félbeosztásnak megfelelő toldat az élesztő- 50 blokk felé nézzen. A mellékelt rajzban a találmánynak egy példakénti, kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábrán távlati képben. A 55 2. ábra az üvegzárólap távlati képe. A készülék az (1) oldal- és a (7) fenéklappal határolt, négyszegletes vályúból áll, mely elől a helytálló (2) s hátul a (4) csuklóspántok segítségével hozzáerősí- 60 tett, felcsappantható (3) fedéllel van lezárva. A (6) fogantyúval ellátott (5) tolóka arra szolgál, hogy az élesztőblokkot előre tolhassuk. A vályú előrésze nyitott s a függőleges (9) bevágásokkal van el- 65 látva, melyekbe a (10) üvegzárólap illik. Ugyancsak ezen az előrészen van a (12) üvegtálca, mely a leszelt élesztőnek a felfogására szolgál anélkül, hogy kézzel az élesztőkhöz kellene nyúlni. A (9) beosztás 70 legelsője a fedett vályú torkától s minden további beosztás a megelőzőtől egyenlő távolságnyira van; ez a távolság a bemutatott, példakénti, kiviteli alaknál két deka élesztőnek felel meg. A (10) zárólapra azon- 75 ban még az egy dekának megfelelő vastagságú (11) üveglap van ragasztva úgy, hogy ha a (10) zárólapot ez oldalával a vályúban levő élesztőtömb felé fordítjuk, akkor az egy dekás élesztő adagok kimé- 80
