101940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidegnek a sűrítés elve alapján álló folytonos üzemű előállítására
Megjelent 1931. évi február li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101940. SZÁM. — xvm/c. OSZTÁLY. Eljárás hidegnek a sűrítés elve alapján álló folytonos üzemű előállítására. Deutsche Gasgrliíhlicht-Auer-Gesellschaft 111. b. H. Berlin. Pótszabadalom a 99740. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi április hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 27-ike. Sűrítéssel működő hűtőgépeknél, melyeknél a sűrítő oly turbokompresszor, mely segédfolyadékkal dolgozik, mely kinetikai energiája folytán a hűtőközeg 5 gőzeit beszívja és azután sűríti segéd-, illetve sűrítőfolyadékként, úgy a folyékony hűtőközeget, mint más, a célnak megfelelő folyadékot használhatjuk. A hűtőközegnek sűrítőfolyadékként való 10 használata a szívótérben nagy sebességeket tesz szükségessé, mivel ezen sűrítőfolyadék parciális nyomása az elgőzölögtetendő folyadék parciális nyomásának 4—15-szöröse is lehet, ezenkívül a tömítő-15 szelence tömítése is nehézségekbe ütközik. Ha más folyadékot választunk, pl. vizet, melynek parciális nyomása a hűtőközeghez képest nagyon csekély, ennek az az előnye, hogy a szívótérben az áramlás se-20 bessége csekély és a tömítőszelence tömítése egyszerű, de mégsem lehet elkerülni azt, hogy a segédfolyadék az elgőzölögtetőbe ne jusson. Ez utóbbi esetben a víz az elgőzölögtetőben visszamaradna, vagyis 25 nem gőzölögne el és a 0 és —10° közötti, tehát igen alacsony elgőzölögtetési hőfokoknál megfagyna és így üzemzavarokat okozna. A találmány mármost az üzemet vízzel mint segédfolyadékkal ak-30 kor is lehetővé teszi, ha utóbbi az elgőzölögtetőbe jut. Az üzemet vízzel úgy tarthatjuk fenn, ha megfagyását az elgőzölögtetőben meggátoljuk. Egyik megoldás az lenne, hogy a víz fagypontját sók vagy hasonlók feloldásával, vagy organikus, 35 esetleg anorganikus vegyületek, mint pl. glicerin, glikol stb. keverésével szállítsuk le. Ez az eljárás azonban nem előnyös, mivel más nehézségek, úgymint kicsapódások, kikristályosodások, a berendezés' 40 anyagára és a hűtőközegre kifejtett kémiai hatások, továbbá elektrolitikus jelenségek, stb. állnának elő. A legelőnyösebbnek látszik a hűtőközeg megfelelő megválasztása olykép, hogy azt 45 a segédfolyadék oly csekély mértékben nyelje el, hogy a képződött oldat épen elegendő legyen ahhoz, hogy az elérhető elgőzölögtetési hőfokokon belül a víznek jég formájában való kikristályosodását meg- 50 gátolja, a segédfolyadék parciális nyomásának lényeges emelése nélkül. Ilyen hűtőközegek leginkább azon organikus vegyületek között találhatók fel, melyek forrpontja a különben használatos hűtő- 55 közegek, pl. széndioxid forrpontjánál magasabb. így pl. a víz a következő vegyületekből: etiléter, etilklorid, etilbromid, kloroform, pentán, szénkéreg, stb., az elgőzölögtetési hőfokon kb. 10%-ig terjedő 60 mennyiségeket nyel el (abszorbeál), mimellett azután a képződött oldat a használatos elgőzölögtetési hőfokon még nem fagy meg. Ha segédfolyadékként víz helyett más folyadékot használunk, akkor a 65 hűtőközeget is olykép kell megválasztani,
