101932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képeknek képelemekre való beosztására s ezekből való összetevésére elektromos távolbalátás céljából

— 2 — A'evő készülék normálállására vonatkoztatva ugyanabban a helyzetben van. Ezt az egyező mozgást biztosító vezérlést természetesen kényszermozgással, elektromos ö úton is előidézhetjük. A találmány szerint a kép szétbontásánál a nézőpontban úgy érünk el a kép széleihez képest finomabb képelemekre való bontást, hogy a szétbontást logaritmikus 10 spirálisszalag mentén végezzük. E logaritmikus spirálisszalag szélessége a középtől a szélek felé egyre nő úgy, hogy a teljes (egymás mellé tett) spirálisok, ill. spirálisszalagok összessége az egész képet felöleli, 15 ill. födi. Az ilyen spirálisszalag mentén való felbontás elérése céljából egy tükröt hozunk olyan kétdimenziós rezgésbe, mely rezgés amplitúdói (kilengései) periodikusan növekednek és csökkennek. Ezt a rez-20 gést különösen előnyösen forgó mágneses mező segélyével idézzük elő. Az eképen mozgó tükörre eső fénysugár kisebb vagy nagyobb, a tükör rezgéseinek amplitúdójától függő csúcsszögű kúpok felületeit 2b írja le. Ilyen elrendezést vázlatosan a csatolt rajz tüntet fel, melyen az 1. ábra az elrendezés távlati képét, a 2. ábra a logaritmikus spirálisszalagot 30 mutatja. Az (1) konkávtükör (gömbtükör, 1. ábra) centrálisán van a (7) húron, annak egy rezgési csomópontjában megerősítve s a hozzáerősített (2) mágnesrúddal van el-35 látva. E mágnesrúd (N) északi sarka a (3) elektromágnes pólusai között foglal helyet, melynek (5) tekercselésében egy kétfázisú áram egyik fázisa folyik. A (2) mágnesrúd (S) déli sarka a (4) elektromágnes sarkai 40 közt foglal helyet, melynek (6) tekercselésében a kétfázisú áram másik fázisa folyik. A mágnesrúd sarkainak ennek következtében forgó mozgást kell végezniük s így a tükörnek körben keringő, billenő mozgást 45 adnak, különösen, ha a húr — melynek rezgési csomópontjában van a tükör elrendezve — rezgésének valamely felső harmonikusa a forgó mágneses mező periódusszámával rezonanciában van. Ha 50 a forgó mező amplitúdói periodikusan növekednek és csökkennek, a tükör billegő rezgéseinek amplitúdói ezekkel együtt szintén növekednek és csökkennek. Ha az (1) tükör megfelelő optikai beren-55 dezés segélyével (pl. azáltal, hogy maga konkávtükör gyanánt van kiképezve) a (8) tárgyról a (10) diafragmanyílással ellátott (9) ernyőre valódi képet vet, akkor a tükör mozgása következtében a (9) ernyőn az egész kép spirálisalakú mozgást 60 fog véghez vinni. A (10) diairagmanyílás mögött elhelyezett (11) fényelektromos cella tehát ennek következtében egymásután az egész kép fényét, azaz a képet alkotó összes képelemek fényét fogja meg- 65 kapni és az egyes képelemek finomsága, ill. nagysága egyrészt a kép által leírt spirális emelkedésétől, másrészt a (10) diafraginanyílás nagyságától függ. Ha tehát a spirális emelkedése attól a ponttól 70 kezdve, mely a tükör középállásának felel meg, a tükör rezgéseinek amplitúdójával együtt legaritmikus viszony szerint nő (2. ábra) s ha ugyanakkor és ugyanolyan mértékben a (10) diafragmanyílás át- 75 mérője is nő, akkor a kép szétbontása középen finom, a szélek felé pedig egyre nagyobbodó (durvább) képelemekre történik. Az egyes képelemeket, ill. azok nagyságát a sematikus 2. ábrán a (12) számok jelzik. 80 A diafragmanyílást elektromágneses úton a kétfázisú áram amplitúdójával (áramerősségével) közvetlen összefüggésben vezéreljük, azaz nagyobbítjuk és kisebbítjük, pl. a (13) solenoid segélyével. 85 A vevőoldalon, a kép összetevésénél a fentivel analóg elrendezést alkalmazunk. Ez elrendezés egy változtatható diafragmanyílásnak — mely mögött a (11) fényelektromos cella helyett egy a feladó 90 készülék által vezérelt, ill. változtatott fényerejű fényforrás van elrendezve — valódi képét vetíti egy ernyőre, mely az 1. ábra (8) ernyőjének felel meg. Ennek a diafragmanyílásnak a valódi képe a tükör- 95 mozgások ós a diafragmanyílás vezérlésének szinkronizmusa esetén ugyanazt a spirálist írja le, mint a feladókészüléken levő kép, úgy, hogy itt szintén középen finomabb és a szélek felé durvább képele- 100 mekből álló kép keletkezik. Szabadalmi igények: 1. Eljárás képeknek képelemekre való bontására s ezekből újból való összetevésére elektromos távolbalátás céljá- 105 ból, azzal jellemezve, hogy a képet az adóoldalon egymástól különböző nagyságú képelemekre bontjuk s a vevőoldalon ugyancsak egymástól különböző nagyságú képelemekből tesszük össze. 110 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a képet úgy a szétbontásnál, mint az összetevésnél a kép egy, előnyben részesített pontjától, az ú. n. nézőponttól ki- 115 indulva, a kép összes szélei felé növe-