101932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képeknek képelemekre való beosztására s ezekből való összetevésére elektromos távolbalátás céljából
Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 101932. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés képeknek képelemekre való bontására s ezekből való össze tevésére elektromos távolbalátás céljából. Codelli Antoii báró magánzó Thurn-kastély, Moste pri Ljublani (Jugoszlávia). A bejelentés napja 1929. évi jtinius hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi jnnins hó 18-ika. A találmány elektromos távolbalátó eljárásra vonatkozik. Az eddig ismeretes, ecélra való eljárásoknál az egész képet egyenlő képélesség-5 gel vitték át, minek következtében a képelemek száma a képfelülettel egyenesen arányos volt. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál a képszétbontásnál (adóoldal ill. 10 adóállomás) és képösszetevésnél (vevőoldal ill. vevőállomás) a kép egyes (előnyben részesítendő) részeihez különböző finomságú (nagyságú) képelemeket használunk, miáltal ugyanakkora képfelület 15 mellett a képelemek számát jelentékenyen csökkenthetjük, anélkül, hogy a szemlélőnek a képről nyert szubjektív benyomását rontanánk. A képelemek különböző finomságai szerint való megkülönbözte-20 tést, clZELZ S, képnek finomabb és durvább képelemekre való bontását a kép egyes részei fontosságának megfelelően végezr zük, különösen annak a ténynek figyelembevétele mellett, hogy az emberi szem 25 valamely kép szemlélésekor egyszerre csak annak igen csekély részét látja élesen és pedig csak azt a részét, melyet éppen szemügyre vesz, míg a többi részeket annál kevésbbé élesen látja, minél 30 messzebbre vannak azok a nézőponttól. Ennek megfelelően a találmány továbbá abból áll, hogy a képelemeket a nézőponttól a kép szélei felé fokozatosan nagyobbakra vesszük, •SiZS/Z i£t képelemek finom-35 sága a nézőponttól a kép szélei felé egyre csökken. Annak elkerülése céljából, hogy a vevőoldalon az egész kép ide-oda vándoroljon, ha az adókészüléket új nézőpontra való beállítása céljából mozgatjuk, a találmány 40 további kiképzése szerint a két készüléket (adó- és vevőkészüléket) azonos irányban vezéreljük, miáltal a kép a vevőállomás vetítő ernyőjén egyhelyben marad s e helybenálló képen csak a nézőpont vándo- 4,5. rol ide-oda. Ezek szerint tehát a legfinomabb képelemekkel bíró hely a vetítőernyőn egyszer itt, másszor ott lesz, aszerint, ahogy az operatőr adókészülékét a képre irányítja. Az adókészülék (optikai) 50 tengelye mindenkor a felvett képnek központjára és egyszersmint nézőpontjára is mutat, melynek környezetében a képet finomabb képelemekre tartjuk, mint más helyeken. A vevőállomáson természetesen 55. ugyanígy a nézőpont az, mely a vetítőkészülék (optikai) tengelyével mindig egybeesik. Ha már most a vevőkészüléknek a vevőállomáson mindig ugyanolyan mozgást adnak, mint amilyet az adókészü- 60 lék az adóoldalon végez, — minek következtében a kép a vetítőemyőn egyhelyben marad — a képen belül csak a nézőpont fog a vetítőkészülék (optikai) tengelyével együtt ide-oda vándorolni. 65 Az adó- és vevőkészüléknek ezt az egyező vezérlését primitív módon kézzel végezhetjük. Ez esetben az .adókészüléket kezelő egyén az adókészüléket mindig úgy irányítja hogy egy a képen megjelenő 70 fényfoltot, — mely úgy keletkezik, hogy egy az adókészülék normálállásához képest helytálló fényforrást is felvesznek —• fedésben tart egy jelzőponttal, mely a
