101930. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz az égőt körülvevő elpárologtatóval
Megjelent 1931. évi február li ó 16 -án . MA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101930. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Égő folyékony tüzelőanyagokhoz az égőt körülvevő elpárologtatóval. Coblitz Miksa kereskedő München. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi január hó 28-ika. A találmány folyékony tüzelőanyagok, különösen olajok eltüzelésére való készülékre vonatkozik. Az olajat a találmány szerint nyomás nélkül vezetjük az égőhöz, 5 amely azt a tulajdonképeni eltüzelés előtt elgázosítja. A folyékony tüzelőanyagokhoz használatos ismert égőkkel szemben a találmány egyszerű szerkezetével és könnyű kezelésével tűnik ki, továbbá az-10 zal, hogy minden eddig szénnel táplált kályhába beépíthető, anélkül, hogy a kályhán nagy átalakításokat kellene eszközölni. A találmány a tulajdonképeni égőből és 15 a kályhabetétből áll. Utóbbi kvarc- vagy samotbélések rétegéből és közbenső légüregekből áll. Magát az égőt gyűrűalakú kamra veszi körül, mely a táplálócsőbe megy át. Ez a táplálócső csigavonalszerű 20 és a kályha tüzelőterében van, úgy hogy a esigavonalszerű cső elpárologtatóként hat. A lánghoz a szükségelt légmennyiségeket mint primer és szekunder levegőt különálló légüregeken át vezetjük. 25 A mellékelt rajz a találmány szerinti lángzónak példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a szerkezet metszete és a 2. ábra annak elölnézete. 30 Az d) olajtartályból a (2) szabályozó csappal szabályozhatóan olajat vezetünk a (3) csöppentőcsészébe. Annak következtében, hogy az olajvezeték az (1) olajtartálytól és a (4) égőtápvezeték között a (2, 35 3) helyen megszakad, a láng az olajtartályba nem csaphat vissza. A (3) csöppentőcsészéből az (5) feszmérő kanyarral ellátott (6) csővezeték vezet (7) elgázosítóhoz. Ez az elrendezés a gázvisszacsapást 40 a csöppentőosésze felé elhárítja. Az elgázosító az égő i(8) kezdete elé helyezett (7) csigavonalszerűen kiképezett eső. Ezt a csövet a (20) égőből kilépő, a fehérizzás hőmérsékletén levő tűznyalábok nyaldossák, amikor is a már 300 és 400 fok között 45 elgőzölgő, legnehezebb, nagymolekulaszámú paraffinok és naftalinok elgőzölögnek. A gáz a (7) elgázosítóból (8)-nál hatol a (9) gázkamrába. A gázkamrát a kettősfalú (11, 12) köpeny alkotja, mely- 5Q bői a gáz csak az egyik (10) oldalán ömölhet ki. A köpeny belső (12) fala egyúttal a (20) égőcső is, melynek rendeltetése, hogy a gáztárolóban lévő gázok a magas hőmérsékleten maradjanak, illetőleg túl- 55 hevüljenek. A gázkamra célja ezenkívül az egyenletes gáznyomás és állandó gázáramlás fenntartása. A primer levegő két központosán elhelyezett, tölcsérben végződő becsavar olt (13, 14) részen át lép be, 60 ugyanezek vezetik a gázt az égő falához és a légáramot úgy ágaztatják el, hogy a gázok úgy a köpenyen, mint a lángkúp magjában égési folyamatok kezdetén vannak. Ennek a primer elégési folyamatnak, 65-rnely elsősorban az olaj könnyebb gázait bontja meg, nem annyira az elégés a célja, hanem csak eszköze az elégési hőmérsékletekkel együtt a magasabbrendű paraffin homológok és ciklikus vegyületek magas 70 molekulaszáma gázainak széthasitására és azokat legkönnyebben oxidálható részeiben támadja meg. A szekunder levegő számára való (15, 16, 17) légüregek a (9) gázkamrához párhuzamosak, a külső ol- 75 dalon levő (18) szabályozó csapószelepekkel szabályozhatók és lépcsőzetesen vezetnek (19) tűztérbe a (20) égőcső kilépő nyílásához. A szekunder levegő útján ismert módon felmelegedik és kilépése után a ki- 80
