101921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szennyvizekben foglalt hulladékanyagok kiválasztására és visszanyerésére

Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI JHBfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101921. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szennyvizekben foglalt hulladékanyagok kiválasztására és vissszanyerésére. Thorae Carl Busch mérnök Hawkesbury. A bejelenfccs napja 1930. évi február hó 27-ise. A találmány eljárásira- és kész,liléikre vonatkozóik hiilladéikanyag-iréisizeciskéknek s.zieinmyvízlből, főleg a eelluloze- és papírgyáraik, valamint a fakcsziörülők szienny-5 vizéből vialó ldválasatálsám és visszanyeréséire. Az e célra eddigelé alkalmazott elbánások éis készülékeik állandóan mozgó sziták alkalmazásán alapulnak. A húlládélkanyiag részecskéi a szitákon, szűr őrét <3-10 get alkotnak, melyen a titetított víz. átánaimolhatik. Ezeket az ismert, készülékeket, melyeknek nyomán számos hátrány jáír, nemi mindig alkalmazhatjuk. Az ismert eljárásokkal ellentétben, a 15 sziták a jelen találmány sízeirinit nyugalomban vanniaik, miközben a. szennyvíz linóm huliladéikrészeciskéit kiválasztják és szakaszos eljárás szerint működnek. Az új eljárásnál tehát a nyugalmi periodusok, 20 melyek alatt a sziták a részecskéiket ki szűrik, a tisztítási periódusokkal váltakoznak, melyek alatt a kiszűrt réiszefölkéikeí a szita felületétől eltávolítjuk. A találmány alapgondolata a, követ-25 lieziő: A szennyvizet pl. a celluilozeipiari gé pekitol a lefolyató csatornákhoz vezető útjában. sziitacellákkal rekeszekre osztott téren vezetjük át, ahol is a szita,felülieteket sizakasizosan tartjuk a tisztítandó vízzel 30 ériiiiílkezésiben és szakaszosan szabadítjuk meg őket a képződő szűrőrétegtől. Ha több szitaoellát párhuzamosan iktatunk a víz útjába, akkor ez a szakaszos munkamód lefolyása olyan 'lehet, hogy mindig annyi 35 szitafelület működik, amennyi elegendő a víz torlódásának vagy túlfolyásának elkerüléséire. Az alábbi leírás az eljárás kivitelére alkalmas készüléknek kélt kiviteli alakját ismerteti. Mindkettő sziitiapárdk sorozatát 40 öleli fel, mely saitapároikat tetszőleges keneitmű tartja egymástól kellő távolságban, miáltal szitáiszéikréinyek keletkeznek. Ezeket a szitaszeikréinyekeit tartályban vagy csatornáiban függőlegesen rendezik 45 el, úgy hogy a tisztítandó szennyvizet: a szekrények belső vagy külső oldalaihoz vezetik, míg a tisztított- vizet a másik oldalon elvezetik. Ha a szitái éi illetem lerakódott réiteg a víz átmeneteiét gátló 50 vastagságot ért el, akikor az illető szitaszekrényt megemelik, a részecskéket eltávolítják, majd a szekrényt ismét munkahelyzetébe sülyesztik. Ehelyett, fecskendező szerkezetet is vezethetünk lefelé a 55 szita: felület mentén, amikor is a, rost réteg eltávolíttaitik, míg a szita. helyben marad. A szitiaszeikrények miegfelelő számát, kellő közbenső tieirek meghagyásával, egymás után sorba kapcsolhatjuk egymással és a 60 szitákat önműködő szerkezettel eimielihetjülk és sülyeiszíhetjiük éis a fecskendező szerkezete.; ugyan iíg,y mozgathatjuk. Az eljárás alapelvét az la. ábria érzékelteti, amely a víztelenítő csatorna egy ré 65 szlének alaprajzát szemlélteti. (A) a hulladékanyagot tartalmazó, tisz títandó szennyvíz, (S) a szűrőíkíaimna, (R) a tiszta víz. A (V) szitáklkai ellátott, kes kény szelkrónyalakú három isizitiacellia a 70 víz áramlási irányában nyúlilk el éls a hulla,dííkanyagot tartalmazó szennyvízzs] közlekedő (1, 3, 5, 7) rekeszeket alkotja, míg a sziitasziekrényeiknelk a (2, 4, 6) csatornákat alkotó belső tereiről a tisztított 75