101914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd tüzelőanyagoknak, gáz vagy gőzalakú hevítőközeg révén eszközölt desztillálására

— 36 — Ha a találmány értelmében, a gázáram sebessége meghaladja a fent jelzett ha­tárt, a desztillálás lényegesen gyorsabban megy végbe, a kemencék teljesítménye 5 megfelelően növekszik s a termék minő­sége lényegesen jobb lesz. Ilyen nagy gázsebességeknél a gázáram iránya, különösen a függélyes gáz járatok­bán lényegesen befolyásolja a gázáramból 10 lerakódó szénhidrogének mennyiségét és lerakodási helyét. A fűtőközeg, pl. a túl­hevített vízgőz a benne lebegő szénhidro­géncseppecskéket ugyanis a gázáram leg­hidegebb helyein a tartály falain vagy a 15 tartályban lévő tüzelőanyagra rakja le. Megfigyeltük, ha a gázáram nagv sebes­ségű, a függélyes gázjáratokbau a lerako­dás sokkal nagyobb akkor, ha a fűtőközeg felülről lefelé halad, mintha áramlása 20 fordított irányban történne. Különösen meglepően észlelhető ez a tünemény, ha a fűtőközeg zárt térben halad s többszö­rösen áramlik a desztillálandó anyagon keresztül. A találmány értelmében tehát 25 ajánlatos, hogy a fűtőközeget útjának füg­gélyes szakaszaiban, de legalább is a hű­vösebb függélyes szakaszokban, alulról felfelé vezessük. A gyártott termékek egyenletességét és 30 a kemencék teljesítményét még fokozhat­juk azáltal, hogy mindegyik desztillálás folyamán a fűtésre szolgáló gáz áramlási irányát egyszer vagy többször megfordít­juk. E célra, megfelelő vezetékeket és sze-35 lepeket alkalmazunk, melyeket tetszés sze­rinti módon, pl. egyszerre és önműködően vezérelhetünk. Hogy azonban ilyen üzem esetén is elkerüljük a fentemlített szén­hidrogén-lerakodást, ajánlatos a gázáram 40 irányát csak a legforróbb függélyes áram­szakaszokban váltogatni. Ezt a feltételt könnyen teljesíthetjük akkor, ha a desz­tillálást több kamrával bíró kemencében eszközöljük. 45 A csatolt rajzon nógykamrás kiviteli példa látható. A nagysebességű fűtőközeg az (a) veze­téken lép be s az (1, 2, 3, 4) kamrákon át­áramolva, a (b) vezetéken lép ki. Az (1) 50 és (2) kamrák áramirányfordító berende­zéssel vannak ellátva, míg a (3) és (4) kamrákban a fűtőközeg mindig függélye­sen alulról felfelé áramlik. A feltüntetett példánál az (1) és (2) 55 kamrákban áramló gáz irányának válto­gatására megfelelő csővezeték és (VI, V2, V3, V4) szelepek szolgálnak. Ha a (VI) és (V4) szelepek nyitva, az (V2) és (V3) szelepek pedig zárva vannak, a fűtőközeg a (VI) szelepen át a (c) veze- 60 tékbe, s innen az (1) kamrába lép, mely­ben felülről lefelé haladva a (d) csövön, (V4) szelepen és (e) csövön keresztül jut a következő (2) kamra megfelelő csőveze­tékébe; a (2) kamrának átáramlása után 65 a fűtőközeg a (3) és (4) kamrákon áram­lik keresztül, még pedig alulról felfelé. A gázáram irányának megfordítása céljából a (V2) és (V3) szelepeket nyit­juk, s a (VI) és (V4) szelepeket zárjuk 70 úgy, hogy a fűtőközeg az (V3) szelepen át a (d) csőbe s alulról felfelé az (1) kam­rába, innen a (c) vezetéken, (V2) szelepen és (e) vezetéken át jut a (2) kamra meg­felelően beállított csővezetékébe. A (3) és 75 (4) kamrákban a gázáram iránya válto­zatlan marad. A gázáram irányát többször is megfordíthatjuk. A találmány keretén belül, tetszés sze­rinti számú kamrával bíró kemencében 80 váltogathatjuk egy vagy több kamrában a gázáram irányát; legcélszerűbb, ha a gázáram irányát az első kamrában vagy kamrákban váltogatjuk. Szabadalmi igények: 85 1. Eljárás folyékony, de különösen gáz­alakú nyilt vagy zárt fűtőközegáram­mal átáramolt, szilárd darabos anyag­gal töltött hőcserélő-készülékek üze­mére, melyet az jellemez, hogy a fűtő- 90 közeg sebessége, ha a töltés szabály­talan alakú 20—60 mm. nagyságú da­rabokból áll, 20 m/sec-nél nagyobb, ha a töltés 60—120 mm. nagyságú sza­bálytalan alakú darabokból áll, 35 95 m/sec-nél nagyobb, ha pedig a darabok többé-kevésbbé ovoidális alakúak, a fenti határértékek Vs ánál nagyobbak. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy az 1. 100 alatti eljárást agglomerált vagy nyers szilárd tüzelőanyagnak gáz- vagy gőz­árammal eszközölt desztillálására használjuk fel. 3. Berendezés tüzelőanyagok desztillálá- 105 sára az 1. és 2. alatti eljárás segélyé­vel, melyet az jellemez, hogy legalább a kemence kevésbbé forró tereihez alul kapcsolódnak a fűtőközegbevezető, fe­lül pedig a fűtőközeg kivezető csa- no tornák. 4. Berendezés tüzelőanyagok desztillálá­sára az 1. és 2. alatti eljárás szerint, melynek esetleg a 3. alatti jellemzők is vannak, jellemezve a fűtőközeg ára- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom