101893. lajstromszámú szabadalom • Tengeriszár-fűrészelőgép
Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101893.t szÁM. — X/a. OSZTÁLY. Tengeriszár-fürészelőgép. Sándor József géplakatos és Csiszár Ferenc géplakatos Orosháza. A bejelentés napja 1930. évi március hó 24-ike. A találmány oly fűrészelőgép, mellyel tengeriszárat takarmányozási oélra apró darabokra széttéphetünk, ill. szétdarabolhatunk. A szétdarabolt részek nagysága 5 szabályozható a mindenkori célnak megfelelően. A rajzon a találmánynak egyik példaképeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban sokféleképen el is tér-10 hetünk: az 1. ábra a gépnek vázlatos oldalnézete, részbeni függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, részbeni vízszintes metszet, míg a 15 3. ábra a gép hajtószerkezetét vázlatos oldalnézetben mutatja. A gép ismert része a (b) etetővályu, valamint a (c, d) etetőhengerpár, melyeket a szecskavágógépeknél használatos 20 módon képezünk ki. Az alsó (c) hengernek (h) tengelyét hajtjuk, míg a felső (d) etetőhengert az (i) vezetékben föl-alá mozgathatóan, rugalmasan ágyazzuk, hogy mindig jól szorítson és jól továbbítson. A" 25 felső (d) hengert a szecskavágógépeknél szokásos módon az alsó hengerről, fogaskerékáttétellel szintén hajtjuk. Az etetőhengerpárhoz az (e) etetőcsatorna csatlakozik, amelyen a kukorieaszárak keresz-30 túlhaladnak és amelyben mintegy rögzíttetnek, miközben azokat az (f) fűrészlapok megdolgozzák, ill. felaprózzák. A (g) tengelyen az (f) fűrészlapoknak egész sorozata ül. ezek azonban a tengelyen 35 nem merőlegesen ülnek, hanem a tengelylyel szöget zárnak be. Az egyes fűrészlapok között (j) közdarabok, az első és utolsó fűrészlap előtt, ill. mögött pedig (k) végdarabok vannak, melyekkel az (f) fűrészlapokat a (g) tengelyen, ferde hely- 40 zetükben és egymástóli távolságukban biztosítjuk. Az (e) etetőszájnyílásnak hossza a két szélső ferde fűrészlap legkisebb távolságának felel meg, olykép. hogy a felaprítandó anyag a fűrészlapok 45 által alkotott hengerfelületnek csakis azon részére adagoltatik, amely köröskörül fűrészfogakkal van borítva. A (g) fűrészlaptengelyt tetszőleges hajtómotorról, nagy fordulatszámmal 50 hajtjuk és e tengelyről lassító áttétellel a (c, d) etetőhengerpárt is hajtjuk. A lassító áttétel sokféle lehet és a rajz 3. ábrája mutatja ennek egyik megoldási módját, amely az áttétel nagyságának változ- 55 tatását, vagyis az etetés gyorsaságának változtatását is lehetővé teszi. Minél gyorsabban etetjük a kukoricaszárakat, annál nagyobb darabokra apríttatik az szét, míg lassúbb etetéssel finomabb aprítást 60 érhetünk el. A Cg) tengelyen (o) szíjtárcsa ül, mely (p) szíjjal a Cr') tengelyen ülő nagyobb (r) szíjtáTcsát hajtja, melynek tengelyéről (s) kúpkerékáttétellel a vízszintes (t) 65 tengelyt hajtjuk, amelyen az (u) fogaskerék (x) ékrovatékban hosszirányban elállítható és mindenkori helyzetében, pl. (y) csavarral rögzíthető. A (c) etetőhengernek (h) tengelyén korong ül, melynek 70 egyik homlokfelületén négy különböző körgyűrűn négyféle átmérőjű (v, vl, v2, v3) fogaskerék-koszorú van kiképezve, melyeknek bármelyikével az (u) fogaskereket azáltal kapcsolhatjuk, hogy azt a 75 (c) tengelyen hosszirányban elállítjuk. Az etetőhengereket és fűrészlapokat felülről (n) védőburkolat borítja, melyen
