101859. lajstromszámú szabadalom • Átjáratú kemence egyoldalt nyitott üröstestek ízzítására

darabpálya előnyösen gyengén meg van görbítve, miáltal csekély mennyiségű só elegendő, másrészt pedig az átlökőberen­dezés csekély tolóerőt igényel. 5 A 15. ábrán átlökőberendezés és hozzá csatlakozó lehűtőberendezés látható. A (7) vezetőtestek, amelyek a folyadékban fek­szenek, át vannak törve úgy, hogy a folya­dék behatolását megengedik. 10 A munkadarabok továbbítását a már említett módon végzik. Előnyös, ha sófiirdőizzításnál a (3) munkadarabot lehetőleg gyorsan hozzuk a (44) fürdőbe, hogy sugárzó vagy vezető 15 meleg a még be nem merült munkadara­bot fel ne hevítse. Ezt különbözőképen végezhetjük: A 16. ábra egy kiviteli lehetőség elvi fel­tüntetése. A raktárból jövő (3) munka-20 darabokat, melyek a (44) fürdő előtt a (45) zárhoz ütköznek, a (46) tüskék a (45) zár visszanyomása mellett gyors mozgással a (44) sófürdőbe lökik. Midőn a (3) munka­darab teljesen bennt van a fürdőben, ak-25 kor a lökőmozgás meglassul. A behozott munkadarab azután továbbszállítása alkal­mával a (44) fürdőben már bennt levő munkadarabnak ütközik, mire a (46) tüske az egész munkadai'bláncot egy munka-30 darab hosszával továbbítja. A kemence végén fekvő munkadarab azután a (47) le­hűtőberendezésbe esik, melyből alkalmas szállítóeszköz, pl. szállítószalag eltávolítja. A találmánynak ebben az alakjában az 35 ismeretes sófürdőkkel szemben az a to­vábbi előnye, hogy midőn a (3) munka­darab a (44) fürdőből a (47) lehűtőberen­dezésbe átvezettetik, oxigéntartalmú leve­gővel nem jut érintkezésbe. Szükségtelen 40 eszerint, oly drága különleges sókat hasz­nálni, melyek a munkadarabot a fürdő elhagyása után oxidálás ellen védő vékony réteggel bevonják. Ha azonban a munkadarabot nem kell, vagy nem lehet lehűteni, hanem ha azt las­san kell lehűteni, akkor a (7) vezetőtestek megfelelő hűtőtartányba torkolnak. Ekkor természetesen oly izzítását kell használni, mely a munkadarabot a szabad levegőben 50 oxidálás ellen védi, hacsak a hűtőtartányt kifelé nem zárjuk és valamely közömbös gázzal meg nem töltjük. Minthogy a patronhüvelyeket a mellső folyadékzárba, illetve sófürdőbe egyenként 85 és egyenlő módon irányítva kell vezetni, célszerű, ha a szállítóberendezést olykép szerkesztjük, hogy az irányított helyzetben egymás után sorakozó, a megmunkálógép­ből jövő űrös testeket közvetlenül veszi át és azokat a vezetőtesteknek, vagy a mellső 60 folyadékzáron keresztül vonuló vezetőtes­teknek, illetve az azokban elrendezett szál­lítószerveknek adja át. Ha ekkor az űrös testek izzítása több időt vesz igénybe, mint az előző, mecha- 65 nikai művelet, ami főkép gyorsan futó gépeknél fordul elő, akkor a kemence rö­vidsége folytán megfelelő számú hüvelyt egymás mellett, vagy egymás fölött kell a mellső folyadékzáron keresztül vezetni. 70 Ebben az esetben a mellső folyadékzár előtt elosztóberendezés van, mely egy, vagy több vezeték révén a munkagépből bevezetett űrös testeket az összes vezető­testeknek egyenletesen osztja széjjel. A 17. és 18. ábra szerint (48) az űröstes­tek megmunkálására való húzógép. A gép (^49) kilökőhelyéhez egy, vagy több (50) cső csatlakozik, melyek a hüvelyeket az (51) elosztóhoz vezetik, mely a hüvelye­ket a kemence (7) vezetőtesteinek adja át. Az (50) vezetékben a hüvelyek zárt fejük­kel előre foglalnak helyet. A hüvelyeket (48) húzógépből az (51) elosztóba előnyö­sen lökőberendezések továbbítják, mimel­lett a (48) húzógépből kilökött hüvelyek adják meg a lökést. Minthogy a hüvelyek hossza megmunká­lásuk folytán egymástól eltérő, az (50) csö­vekben (52) buktatóhelyek vannak, me- go lyeknek átfutása után a hüvelyek ön­súlyuknál fogva az (51) elosztóba esnek. Előnyös, ha az (52) buktatóhelyek oly ma­gasságban vannak az (51) elosztó fölött, hogy az (50a) összekötőcsövek nagyobb­számú tartalékhüvelyt vehetnek fel (19. és 95 20. ábra). Az (52) buktatóhelyeken a vezetékek felül nyitva vannak, miáltal szorulás ese­tén a hüvelytöbblet a 20. ábrán jelzett mó­don önműködően kidobatik. Az (50a) ösz- 100 szekötőcsövek az (53) csövekkel (19. ábra) köthetők össze, melyeken keresztül a húzó­gép nyugalmi helyzeténél az (51) elosztó kézzel, vagy önműködően, hüvelyekkel lát­ható el. 10 5 A 17. ábrán kettős működésű gép lát­ható, két egymás mellett elrendezett (49) kilökőhellyel, míg a 18. ábra szerint a ki­lökőhelyek a gép homlokoldalain egymás­sal szemközt vannak. Azonban több egy­mástól elválasztott egyszerűen működő gép is használható. Az elosztóval össze­kötött (50) vezetőcsövek ívalakúak, mely ívben a hüvelyek előretolhatok (17—18. ábra). 115 Többszörösen működő gépeknél a ke­nienceszélesség csökkentése végett a ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom