101827. lajstromszámú szabadalom • Takaréktűzhely

Megjelent 1931. évi február lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10182 T. SZÁM. — 11/h, OSZTÁLY. Takaréktűzhely. Szobolotzky József lakatosmester Kispest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 28-ika. Az alább ismertetett takaréktűzhely a füstgázjáratok célszerű elrendezése folytán a tüzelőanyag lehető gazdaságos kihasználását s ennélfogva még a legkisebb 5 háztartásokban is takarékos főzést tesz lehetővé, akár kisebb, akár pedig nagyobb mennyiségű étel főzéséről van szó. E célból a láng- és füstgázjáratokat úgy rendezzük el, hogy azok a főzőlap 10 alatt hosszirányban ide-oda menő irányban vezettessenek, miáltal mindenekelőtt a főzőlap tökéletesebb és egyenletes átmelegedését érjük el, ami ennek tartósságára is kedvező. 15 A füstgázakat azután, ha ily módon a főzőlap alatt két irányban végigvonultak vagy középen a sütő fölött, vagy pedig a sütőt megkerülő úton vezetjük a kémény felé. Emellett az alsó járatot kétoldalt be-20 épített légkamrákkal határoljuk. Az elrendezés leglényegesebb jellemzője az, hogy a füstgázak minden esetben a főzőlap egész hosszában végigvezettetnek, még pedig rendszerint váltakozó irányú 25 menetben. A gyakorlati kivitel egy célszerű alakját példaképpen a mellékelt rajz kapcisán ismertetjük, amelyen az 1. ábra annak felülnézete a főzőlap 30 elhagyásával, a 2. ábra függélyes középső hosszmetszet, a 3. ábra pedig ennek a III—III metszési vonal szerint vezetett harántmetszete. A rajzon az egyes füstjáratokat abban 35 a sorrendben, amint egymásután következnek (1, 2, 3), ill. (4, 5, 6) és (7) számokkal jelöltük. A füstgázak vonulását továbbá nyilak jelölik, mép pedig a különböző beállítások szerint különböző, egy-, két- vagy háromszárnyú nyilak. 40 Ezen elrendezésnél egy (8) füsttolóka és egy (9) szelentyű talál alkalmazást, amelyek segélyével háromféleképen állíthatjuk be a tűzhelyet, még pedig: 1. a begyújtáshoz, vagy pedig amikor 45 minimális tüzelőanyagmennyiséggel csupán egy-két edénnyel főzünk, amihez a füstgázakat a legrövidebb úton vezetjük a kémény felé; ekkor a (8) tolókát kihúzzuk, vagyis az általa lezárt nyílást meg- 50 nyitjuk. 2. Fokozottabb - üzemhez^ amikor azonban a (10) sütőt sütéshez nem használjuk; ekkor a (8) tolókát elzárva a fűtőgázakat a középső (1) füstjáraton végig és azután 55 az oldalsó (2) járatokon visszavezetjük, végül pedig a (9) szelentyű vízszintes beállítása mellett az alsó középső (3) járaton vezetjük a kéménybe vivő (11) füstcsőbe. 60 3. Teljes üzemhez, amikor a sütőt is fűtjük; akkor a (9) szelentyű függélyes beállításával a (3) járatot részben kiiktatjuk és a füstgázakat a (4, 5) és (6) járatokon a (10) sütő megkerülésére kényszerít- 65 jük és amennyiben víztartány is van beépítve, a füstgázak egy része a (7) járaton fog áramlani, ugy hogy ezt a (12) víztartányt is fűtik. Mint már fentebb érintettük, az alsó. (3) 70 járatot két oldalsó (13) légszekrény határolja, amelyek hőraktározásra és részben a sütőnek túlságos felmelegedés elleni elszigetelésére szolgálnak. E légszekrények ugyanis a 2. alatt felsorolt beállításnál 75