101803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dikalciumfoszfáttartalmú trágyaszerek előállítására
— 2 -juk, összegyűjtjük, az aiiiimon.iuniszulíátanyalúgot pedig visszanyerjük. A találmány szerin-ti eljárást az alábbi példával világít jaik meg. A találmány 5 természs-teseu nincsen erve a példára korlátozva : Gőzit fejlesztünk ós kb. 1000°-ra tiihevítjük. Ezen túlhevített gőzt most gőzalakú kén áramával bensől.eg összekever -10 jiik. A gőzt 400°—1100°-TM lehet túlhevíteni. Az, optimális hőniéiséklet kb. 800°nál kezdődik. A reakciót előnyösen 1000°nál foganatosítjuk, mivel e»en hőmérséklet alatt a kéndioxid- és hidrogéntermelés 15 csekélyebb. Ha ilymódon kéngőzöket 1000°-nál ily hőmérsékletű vízgőzzel hozunk érintkezésbe, akkor úgy látszik, hogy ezen a hőfokon a két anyag között nagy vegyi ro-20 kon,s,ág áll fenn. A ként célszerűen 1000 ' hőmérsékleten tartjuk, noha inár kb. 444°nál van kéngőz. 3000°-nál ugyanis a kénmolekulák igen nagy valószínűség szerint két atómo't tartalmaznak, amely állapot a 25 kénmoleknla legnagyobb vegyi affinitásának felel meg". A vizet szokásos módon gőzkazánban gőzöljük cl, a képződött gőzt pedig túlhevítőén vezetjük kérésziül. A ként megol-30 vasztjuk és alkalmas kazánban hevítjük, a képződött kéngőzt a túlhevített gőzzel bensőleg összekeverjük. Ez történhetik a reakciókamrába való belépés előtt, vagy pedig magában a reakciókamrában. 35 A reakciókamrát célszerűen kvarctéglákból készítjük; lehet azt azonban a hindumból, vagy valamely más hőálló anyagból is készíteni. A reakció-kamrát kívülről füthetjük; a veagáló gázok a. 40 kamrán áramolnak keresztül, hogy a reakciót a legkedvezőbb hőmérsékleten tartsák. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ba a reakciókamrában katalizátor is van jelen. Erre alkalmasnak bizonyult a í-5 vas, szemesés állapotban, de nikkel, bauxit és kobalt is sikerrel alkalmazható. A katalizátort az egész reakciókamrában elosztjuk, hogy az a kamrán keresztüláramiló reagálógázokkal lehetőleg nagy 50 felületen érintkezzék. Az elemi kénen kívül más anyagok is használhatók; így* pl. kéntartalmú anyagok, piritek is alkalmazhatók olymódon, hogy a túlhevített gőzt ez utóbbi anyag 55 fölött hagyjuk elvonulni, mely ez esetben a reakciókamra külső oldaláról lesz hevítve. A felhevített vörösréz, cink, ólom. és kalcium szulfidjai is megbontják a túlhevített gőzt. Mindiezen esetekben a kamrákat elhagyó gázok főleg kéndioxidból és 60 Ilidrogénből áHaris;k. Elemi kóu alkalmazása esetén a reakciók a következők: 2.H2 0 = 2.HS + 02 1. S2 -f 2,02 = 2.S02 2. 65 Mielőtt a kapott termékből a hidrogén és kéndioxidgázokat egymástól elválasztjuk, azt hűtőkamrán hagyjuk keresztüliiramolni, — mely célszerűen vízzel hűtött ütközői alakkal van ellátva, — hogy 70 az áramló gázok hőmérséklete annyira csökkenjen, hagy esetileg magával ragadott szabad kén kondenzálható, eltávolítható legyen. A lehűtöít gázokat azután egymástól 75 úgy választjuk el, hogy a kéndioxidot vízzel elnyelőt jiik vagy cseppfolyósít juk. A gázokat egy ütköző,falakkal ellátott eíbiaitá'rolt vízkanirába bocsátjuk be, a kéndioxid elnyel etése céljából. 80 Az elnyeletőkészülékből a vizet a kéndioxidgáz elválasztása céljából lebocsátjuk s a kéndioxidtól megszabadított vizet az einyeletö,készülékbe körfolyamatban ismét visszavezethetjük. Az eínyeietőkam- 85 rában vízzel hűtött ütközőfaiak vannak, melyeknek külön cirkuláló vízhűtésű k van. A vizet a kamrában kb. 0°-on tartjuk, hogy a hidrogént és kéndioxidtól lehető- 90 leg tökéletesen elválasszuk. Minthogy egy térfogat víz 0°-nál 79.8 térfogait kéndioxidot és csak két térfogat hidrogént old, világos, hogy a gázok ily módon egymástól könnyen elkülöníthetők. Ha a 95 vízre nehezedő nyomást az atmoszferikus nyomás fölé emeljük, akkor a vizet nem. kell 0°-on tartani, sőt a hőmérséklettel 20°-ig is felmehetünk. Az elnyelt kéndioxidot a vízből azáltal 100 szabadíthatjuk fel, hogy vagy a nyomást csökkentjük, vagy a hőmérsékletet növeljük, vagy a két módot kombináljuk. A kéndioxidot ezután az ismeretes kontaktus eljárás szerint kénsavvá dolgozzuk 105 fel. Természetesen az elnyelctőkésziilékek egy battériáját is lehet a hűtőkamrával öszekötni. A hidrogénr meglehetősen tisztán kapjuk a kéndioxid- ós hidrogéngázokból álló 110 keveréknek a vizén való keresztülhaladása után. A gázkeverék által esetleg magával vitt kén, a kondenzációsvízzel való lehűtés által, szilárd állapotba megy át és az elnyeletőkészülékben lerakódik. A 115 hidrogént az elnyel etőkamrából csövön
