101783. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda és eljárás előállítására

24:1, a keletkezett fémbárium teljes egé­szében kötve marad, még igen magas hő­fokon is. Az így kapott, báriumot, bárium­oxidot és magnéziumoxidot tartalmazó 5 elegyet, pl. paraffinolajjal keverjük és a kívánt alakra sajtolva, a csőbe szereljük. Az olajjal vagy más a bárium oxidációját vagy karbonátosodását megakadályozó folyadékkal való keverés azért szükséges, 10 hogy a keveréket készítés közben az eloxi­dálódástól vagy elkarbonátosodástól meg­óvjuk. A paraffinolaj a csőnek szivattyú­zás közben való kimelegítése alatt teljes egészében elpárolog. Ajánlatos a kiindu­ló lásul szolgáló keveréket úgy készíteni, hogy a teljesen kötve tartott fémbáriu­mon felül is keletkezzék még egy kevés bárium felesleg, amely a cső első bekap­csolásakor elszublimál és az üvegfalra 20 csapódva igen nagy mértékű gáztisztító hatást (getter hatást) fejt ki. E célból a báriumoxid és magnézium keverési súly­aránya célszerűen 18:1 vagy 20:1. A találmány szerinti katódát a követ-25 kező módon is készíthetjük: a megfelelő arányban kevert, igen finom por alakú báriumoxid és magnézium elegyét, pl. hydraulikus sajtóban a kívánt alakba saj­toljuk és az alakdarabok végleges helyére 30 a csőbe szereljük. A csövet normálisan ki­szivattyúzzuk, szivattyúzás után a bá­riuinoxid-magnézium elegyet felhevítjük, hogy a kívánt reakció létrejöjjön. A mellékelt rajzon vázlatosan a talál-35 mány szerinti katóda néhány kiviteli for­máját tüntettük fel. Az 1. ábra közvetlenül fűtött katódát, a 2. ábra pedig gáztöltésű csövekhez szánt kiviteli formát tüntet fel; a í0 3. ábra közvetett fűtésű katódát ábrázol. Az ábrákon azonos számok azonos része­ket jelentenek. Az 1. ábrán (1) jelenti a találmány sze­rinti földalkálifém és földalkálioxid ele-4:, gyéből sajtolt katódát, (2) a hozzávezetés­nek a katód ával való kontaktusát bizto­sító, a katódára sajtolt fémhüvely, (3) a katódaáram hozzávezető huzala. A katóda működése minden magyarázat nélkül ért-50 hető. A 2. ábrán feltüntetett elrendezés különösen előnyös gáztöltésű egyenirá­nyító csövekhez. Itt az izzítóáram részben az (1) katódán, részben pedig az (5) veze­tékek közvetítésével a célszerűen wolfram-55 ból vagy más, a katódaporlásnak jól el­lentálló anyagból készült (4) fűtő spiráli­son halad át. E spirális ellenállása a kató­dáénak csupán tört része, úgy hogy az izzítóáram tekintélyes része ezen halad át. Gáztöltésű egyenirányítócsöveknél a 60 katóda egyenletes terhelése szempontjából lényeges ugyanis, hogy a fűtőfeszültség a katóda és az anóda közötti feszültség­különbséghez képest kicsiny, a fűtőáram viszont az anódáramhoz képest nagy le- 65 gyen. A 2. ábrán feltüntetett elrendezéssel elérhetjük, hogy 1—2 volt fűtőfeszültség mellett a katódát 5—10 W-tal is hevíthet­jük. A (4) spirális az elektronemisszióban nem vesz részt. Üzem közben ugyanis en- 70 nek hőfoka csak kb. 1000° abs., amikor is wolframnak az elektronemissziója még nem számot tevő, viszont a fémwolfram felületéről az ezen hőfokon esetleg emit­tálni képes alkáliföldfém azonnal elpáro- 75 log, úgy hogy az elektronemissziót gya­korlatilag teljes egészében a spirális bel­sejében elhelyezett pálcika szolgáltatja. A spirális menetei egymástól annyira tá­vol vannak, hogy a katódát alkotó pálci- 80 kából kiinduló elektronok haladásával szemben gyakorlatilag semmi akadályt nem képeznek. A 3. ábrán feltüntetett közvetett fűtésű katódánál az (1) ekvipotenciális katódát 85 a henger, illetve csőalakúra sajtolt, föld­alkálifém és földalkálifémoxidból álló elegy képezi. A (4) fűtőszál a cső belsejé­ben, ettől elszigetelve, bililárisan foglal helyet. A 3. ábrán feltüntetett ekvipoten- 90 ciális katóda készülhet azonban úgy is, hogy a kívánt földalkálifém-földalkáli­oxid-elegyből készülő pálcikába belesaj­toljuk a tőle elszigetelt, alkalmas kerá­miai anyaggal burkolt, bifiláris fűtő- 95 szálat. Szabadalmi igények: 1. Izzókatóda kisülési csövekhez, azzal jellemezve, hogy teljes egészében föld­alkálifém és földalkálioxid, ill. föld- 100 alkálioxidok elegyéből áll. 2. Az 1. alatti izzókatóda foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy fémbá­rium, báriumoxid és magnéziumoxid elegyéből áll. 105 3. Az 1. és 2. szerinti, közvetett fűtésű katóda foganatosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a földalkálifém és föld­alkálioxid, ill. földalkálioxidok elegyé­ből álló és az elektronemissziót szolgál- no tató, célszerűen henger alakú, elektró­dát, annak izzítására szolgáló, az elek­tronemisszióban gyakorlatilag részt nem vevő, wolframból, vagy más ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom