101755. lajstromszámú szabadalom • Röntgenberendezés

. Megjelent 1931. évi jannár hó 15-én. - • MAGYAR KIRÁLYI ^^ffl® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101755. SZÁM. — VH/e. OSZTÁLY. Röntgenberendezés. Egrressi Zoltán oki. gépészmérnök és Huszár László technikus Budapest. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 15-ike. A találmány oly röntgenberendezésre vonatkozik, mely főleg diagnostikai célokra való és egyrészt lényegesen jobb védelmet biztosít a kezelőszemélyzetnek, 5 mint az eddig ismert berendezések, másrészt pedig a vizsgálóernyő, illetőleg a fényképészeti kasetta nagymértékű mozgathatóságát biztosítja, tehát kettős feladatot old meg. 10 A reflektált, ú. n. sekundaer sugárzás elleni védelem kellő mértékben eddigelé csak a röntgentherapiában sikerült, ahol a besugárzás és a kezelés egymástól sugármentesen elkülönített terekben történnek. 15 E tereket egymástól sugármentes falak különítik el. Röntgentherápiai kezelésnél e sugármentes falakkal való elkülönítés azért lehetséges, mert a therápiai eljárásnál a 20 kezelő orvosnak a besugárzás közben nem kell a beteg közelében lennie. Az orvos csak a röntgenkészüléket szabályozza és sugármentes ablakon keresztül figyeli a beteget, illetőleg annak mozdulatait. A 25 therápiában tehát helytálló falakat és helytálló figyelő ablakokat alkalmazhatunk, melyek az orvost a veszélyes sugárzással szemben tökéletesen megvédik. Viszont diagnostikai átvilágítás céljára 30 a fentihez hasonló tökéletes sugárvédelmet eddigelé nem sikerült biztosítani, mert a vizsgáló szervet, tehát a vizsgáló ernyőt, illetőleg a lemezkazettát úgy kell felszerelnünk, hogy az lehetőleg minden 35 irányban mozgatható legyen. Nevezetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy e szervnek a patienshez való relatív helyzete lehetőleg tág határok között legyen változtatható. Eddigelé nem sikerült a feladat oly megoldása, mely egyrészt a töké- 40 letes sugármentességet, másrészt a teljes mértékű mozgathatóságot egyidejűleg biztosította volna. Javasoltak ugyan oly elrendezést, melynél a megfigyelő orvos sugár mentesen zárt 45 cellában helyezkedett el, mely cellában a röntgensn garak részére hozzáférhetetlen helyen, az indirekt megfigyelést lehetővé tevő nyílás volt alkalmazva, ez az elrendezés azonban nem alkalmas diagnostikai át- 50 világításra, mert nincs felszerelve oly eszközökkel, melyek — mint pl. a mozgatható átvilágító ernyő vagy kazetta — pontos vizsgálatot lehetővé tennének. A sekundaer sugárzással szemben alkal- 55 mázott egyéb védelmi eszközök, mint a leernyőzött székek, a patiens körül elrendezett ólomgumilapok stb. tudvalevően nem nyújtanak kellő védelmet. Az ismert átvilágító berendezések to- 60 vábbi hátránya, hogy — mivel az orvosnak a megfigyelést elsötétített térben kell és lehet végeznie — szükségképpen a patiensnek is sötétben kell lennie, ami ideges személyek vagy gyermekek vizsgála- 65 tát sok esetben megnehezíti. A találmány oly berendezésre vonatkozik, melynél e hátrányok teljesen ki vannak küszöbölve és amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálat terét a besugárzás terétől 70 a diagnostikában épp úgy elkülönítsük, mint az eddig csak a röntgentherapiában volt szükséges és hogy a patiens kivilágított térben maradhasson, míg az orvos a megfigyelést a kivilágítható tértől elkülö- 75 nített sötét térben végzi.