101733. lajstromszámú szabadalom • Vezetéktartó árbóc, azon forgathatóan ágyazott karokkal

. Megjelent 1931. évi jannár hó 15-én. - • MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101733. SZÁM. — VlI/G. OSZTÁLY. Vezetéktartó árboc, azon forgathatóan ágyazott karokkal. Brown JBoveri & Cie A. G. Mannheim. A bejelentés napja 1930. évi április hó 11-ike. A találmány tárgya árboc, azon forgat­hatóan ágyazott karokkal. A találmány újsága és műszaki haladást jelentő volta abban áll, hogy a vezetékszakadásnál fel­ei lépő lökések különösen előnyös módon oly­módon lesznek felfogva, hogy az árboc káros elcsavarási igénybevételt nem szen­ved. A vezetékrendszer biztonsága ily­módon rendellenes légköri behatások, mint 10 pl. hóterhelés, jéglerakódás, hasonló elle­nében is el van érve és az említett körül­mények között zavarmentes üzem tart­ható fenn. A találmány szerint az árboc és a kar között engedékeny szervek, mint 15 pl. rugók, hajlításra igénybevett rudak stb., az árbocon pedig kikapcsolóelemek, mint pl. nyugaszok, nyírásra igénybevett csapok stb. vannak elrendezve, amelyek az árbocra veszélyes forgatónyomatékok-20 nak a fellépésénél a rugókat bekapcsolják és a hajlításra igénybevett rudaknak a hajlítási ellenállását csökkentik. Ismere­tes már ugyan rugóknak, rugalmas szer­vekként, forgatható árbockar és maga az 25 árboc között való elrendezése. Ez esetben azonban az árbockar forgó mozgásának, növekedő kilengési szöggel, fokozódó el­lenállás szegül ellen, amely forgatónyo­maték alakjában teljesen az árbocra lesz 30 átvive és elegendő nagyságnál az árbocot tönkreteheti. Ezzel szemben a találmány tárgyánál az árboc forgó mozgásánál nö­vekedő rugalmas ellenállást, annak bizo­nyos nagyságánál— amelyet tetszőleges 85 alacsony határok között tarthatunk — al­kalmas eszközökkel, mint pl. nyírásra igénybevett csapokkal kikapcsoljuk, úgy hogy a haránttartó (a kar) szabadon ki­lenghet. Nyírásra igénybevett csapoknak 40 és engedékeny koronacsapoknak az árboc és a forgatható kar között való elrende­zése szintén ismeretes, azonban rugalmas csillapítószerkezet beiktatása nélkül; vala­mely vezetékág elszakadásánál ekkor az egyoldalt fellépő vezetékhúzás által oly 45 lökés vagy ütés állhat elő, amely — mi­előtt még a nyirásra igénybevett csap el­törnék — az árbocra, ezt túlságosan igénybe vevő forgatónyomaték gyanánt átadódik. Nyirásra igénybevett csapoknak 50 és rugóknak az alkalmazásával a talál­mány szerint e hátrányt is kiküszöböljük. A rajz a találmánynak példaképen né­hány foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra az árbocot és a vele összekötött 55 lengő haránttartót mellső nézetben, a 2. ábra pedig felülnézetben tünteti fel. A 3. ábra a találmány második foganato­sítási alakjának felülnézete, a 4. ábra az árboc és az árbockar közötti 60 berendezést mutatja a kar kilengett állá­sában, az 5. ábra a harmadik foganatosítási alak vázlatos felülnézete egyes, nem-lényeges részleteket eltávolítva képzelve. 65 (a) a vezetékárboc (1. ábra), amelyen az egymással mereven összefüggő két (b) és (bl) haránttartó (kar) forgathatóan van ágyazva. A haránttartóknak középállá­sukban való biztosítására pl. nyugaszok 70 szolgálnak. Az árbocon a (2) nyaktartók, konzoltartók vannak megerősítve, ame­lyektől a (d) és (dl) rugók a (b, bl) ha­ránttartók alkalmas (3, 3) pontjaihoz ve­zetnek. Mindegyik haránttartóra a (4, 5) 75 szigetelőláncok segélyével három vagy több vezetékág van felfüggesztve. Az ár­boc szerkezetének működési módja a kö­vetkező: Ha egy vezeték elszakadása foly­tán az egyik haránttartóra pl. az (x) nyíl 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom