101718. lajstromszámú szabadalom • Ausztenitikus króm-nikkelacélötvözetek

Megjelent 1931. évi janii ár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI j|||gg| SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101718. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Ausztenitikus króm nikkelacélötvözetek. s Fried. Krupp A. G. Essen. A bejelentés napja 1929. évi január hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi február hó 9-ike. A salétromsav é& más, vegyi agenciák előállításánál eddig használt, vegyi szempontból semleges, ausztenitikus krómnikkeliacélötvözeteknek az a hátrányuk 5 van, hogy pl. savaknak vagy sóoldatoknak magas hőfoknál bekövetkező támadásával .szemben, töibibé nemi állékon yak, ha — pl. egyes szerkezeti részek összehegesztésekor — a megeresztő kezeléssel egyenlő.. 10 lob. 600—900" C.-ra való felmelegítést szenvedtek. A jelen találmány azt célozza, hogy ausztenitikus króm-nikkelaeél ötvözeteket, pl. melyek 18—25% krómot és 7— 15 12% nikkelt tartalmaznak, hozzunk létre, melyek ezen hátránytól mentesek, egyebekben azonban az ismert, vegyi szempontból semleges, ausztenitikus króm-nikkelaeél ötvözeteiknek valamennyi előnyé-20 vei bírnak. Ezt a célt: a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a szénnek a mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy az ausztenitiikus konzisztencia (szerkezeit) a megeresztő kezeléssel egyenlő Mmelegí-25 teakor sem. megy veszendőbe, azaz a sziéntartalffiiat 0.07% alá csökkentjük. Ama meglepő ténynek, hogy a találmány szerinti acélötvözetek azzal a műszaki szempontból igen fontos tulaj donság-30 gal is bírnak, hogy pl. savaiknak vagy sóoldatoknak magas hőfoknál bekövetkező támadásával szeimben érzéketlenek, a felv találó megállapításai szerint az az oka, ' hogy az ötvözetben lévő, igen kis mennyi-85 ségű (0.07%-nál kevesebb) szén, miután egyszer oldott állapotba vitetett át, minden esetbein folytonosan megmarad eibben a feloldott állapotban. Ez a kis szénmenynyiség tehát, a megeresztő kezeléssel egyenlő (jkb. 600—900° C.-ra való) utólagos 40 felmelegítéssel, aminő pl. egyes szerkezeti alkiatrészek összeiheggesztéséhez szükséges, sem vitetik át más alakba, pl. karbidalakba. Az eddig szokásos, vegyi szempontból semleges, aiusztenitikus króm- 45 nikkelacél ötvözeteknél, melyek 0.1—0.4% szenet tartalmaznak, ez az eset fenn nem áll. Ezeknél a króm-nikkelacélötvözeteknél ugyanis a, szén, a kb. 600—900° C.-ra való utólagos felmelegítéskor, aminő pl. 50 a hegesztő munkánál, egyes szerkezeti alkatrészek összeillesztéséihez. szükséges, neszben kiválasztatik az alapmasszáiból és . a krómmal vegyületbe való átmenete után, krómkarbid alakjában, á kristályszenicsék 55 szeuicseiliatáraiiin lerakódik. Ezen krómkarbid fellépése azonban a kristályszemcsék potenciáljával szemben nem-nemes potenciál keletkezését von ja maga után és savaknak vagy sóoldatoiknaik a szemcse- 60 határokra ható támadásakor, többé vagy kevésbbé gyorsan, az ötvözet teljes szétesését idézi elő, ha csak további melegítéssel és pedig kb. 1000° C.-on felül eső hőfokra való felimielegítéissel ós ebhez esatla- 65 koBÓ hirtelen lehűtéssel újból vissza nem állítjuk a,z ötvözetnek tisztán ausztenitiikus állapotát. Ezen a tisztán ausztenitilkius állapotot újból előidéző, meleggel való kezelés azonban, nagy terjedelmű 70 tárgyaknál (tartályoktól), gyiakiratn egyáltalában nem vagy csak igen niagy nehézségeik mellett foganatosítható. Anélkül, hogy a találmány lényegén vaLarftit is változtatnánk, az említett acél- 75 ötvözeteikihez a szerkezetet javító adaléiko-