101679. lajstromszámú szabadalom • Húrus hangszer

kon nem kell a vonó vezethetése céljából a láb közelében lényeges kivágásokat alkalmazni és a rezonáló felület az ismertekkel szemben lényegesen nagyobbra 5 adódik. A hangszer lábának egy-egy ága a fedél (h), illetve (i) részére támaszkodik. A fa vastagsága e kettéosztás és a láb kettéosztott alátámasztása folytán csökkenthető, ami az egész fedél rezgő- és re-10 zonálóképességét növeli. A hangszer fenekét a rezonálótest különben ugyanolyan kiképzése mellett, mint amilyent ismertettünk, a 4. ábra szerinti kifelé homorú (g) görbülettel is ki-15 képezhetjük. E homorú felület most is egyöntetű, vagyis nem hullámos, mint a tradicionális hegedűnél és egyéb régi konstrukcióknál. Szabadalmi igények: 20 1. Húros hangszer, azzal jellemezve, hogy feneke egységes domborúlatú, fedőlapja pedig két egységesen és egyértelműen domborított részből áll, melyek a hangszer hosszirányú szimmetriasík-25

jában hosszbarázda képzése mellett vannak egyesítve. 2. Az 1. igényben védett húros hangszer foganatosítási alakja, jellemezve kifelé domború, a hosszmenti középsíkhoz képest szimmetrikus helyzetű fedélré- 30 szekkel és kifelé egységes doborulatú fenékkel. 3. Az 1. igényben védett húros hangszer foganatosítási alakja, jellemezve kifelé domború, a hosszmenti középsíkhoz ké- 35 pest szimmetrikus helyzetű fedélrészekkel és kifelé egységes homorulatú fenékkel. 4. Az 1—3. igényben védett húros hangszer foganatosítási alakja, jellemezve 40 a két egyértelműen s egységesen meggörbített fedélrészt a hangszer hosszmenti középsíkjában egyesítő összekötőléccel. 5. Az 1—4. igényben védett húros hang- 45 szer foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy áll-része a tradicionális hangszeralakhoz képest) magasított és hogy a domború fedőlap a szintén domború fenéklaphoz, magában véve 50 ismert módon, folytonosan közeledik oly magasság eléréséig, mely egyenlő vagy kisebb, mint a szokásos hangszerek magassága a hangszer nyakánál mérve. 55 1 rajzlap melléklettel Pallas nyomda, jüudapcst.