101674. lajstromszámú szabadalom • Kívül sokszög-keresztmetszetű, tágítható hüvely, csavaroknak és szögeknek tetszőleges anyagban való rögzítésére

_ 2 — A csavarmenetes, kúpos rész helyién el­helyezett, kellő hosszúságú (d) hosszhasí­tékok száma legalább kettő, de célszerűen kettőné-l több. 5 A hüvelyt a (d) hasítékok kiindulási helyén (e) szemek törhetik át, melyeiknek al aikja tetszőleges, pl. köiraiakú lehet. Át­mérője úgy választandó, hogy megfcöny­nyítse a hüvely alsó részén keletkező tá-10 gítható szárnyak kifelé mozgását, amikor csavart vagy osa,varmenetes testet csává­ról unk a hüvelybe. A behajt ott csavar vagy csavarmenetes test ugyanis, a hü­vely alsó kúpos részébe kerülve, maga 15 előtt oldalt tereli a hüvely szárnyait, me­lyek az eszközt a környező anyagba, pl. gipiszbe, cementbe beékelik (10—11. ábra), A sokszöglkeresztimetszetű hüvely, amely előállítása után a 3. ábra szerinti hasáb-20 alakot tünteti fel, vagyis két végén egy forrnia álimérőjü, rendeltetésének való ár­adása előtt még a következő munkafoiya­miaton megy át: alsó részének szárnyait egymáshoz közelítjük mindaddig, míg 25 egymással érintkeznek (4. ábra). Ennek a mozgásnak naigysága a (d) hasíték széles­ségének függvénye. A (d) hasíték kb. a hüvely félmagasságáig terjed, de esetleg még hosszabb is lehet. 30 A tágítható hüvely alsó (f) végének konicitása tetemesen megkönnyíti a hü­velynek az építési anyagba, pl. gipszbe, cementbe fúrt lyukba való behajtását. Ha a hüvely felvételére való fúrat kör-35 keresztmetszetű, átmérője kisebbre válasz­tandó a hüvely külső keresztmetszetét alkotó sokszög köré írt kör átmérőjénél, mert csiak így érhető el a hüvely éleinek a fúrat falaiba való bevágódása, beékelő-40 dése (12—13. ábra). Ha a hüvelyt pl. kalapáccsal besülyeszt­jük az előkészített köralakú fúratta ós élei a fal anyagába beékelődnek, a hüvely nem f oroghat el tengelye körül, csavar -45 naík vagy más csavarmenetes testnek a hüvelybe való behajtása közben. A találmány szerinti hüvelynek további kiviteli alakját a 14. ábra szemlélteti, amelynél a hüvelynek négy hosszirányú 50 hasítéka van, még pedig két egymásra merőleges síkban, az 1— 4. ábra szerinti kiviteli alaknál alkalmazott két hasíték helyett. A négy hasíték folytán négy kar kelet-55 kezik, mely karok a hüvely magasságá­nak kb. felében fekvő (e') síkból indulnak ki. Ennél a kiviteli alaknál a hüvely vas­tagabb fémlemezből készül, mint a többi­nél, tehát nagyobb lesz a szilárdsága. Ezt a kiviteli alakot főleg nagyobb átmérőjű 60 csavarok vagy orsók esetén és keményebb építési anyagok, pl. cementtel vagy be­tonnal kapcsolatban alkalmazzuk. Ennél a kiviteli alaknál a hüvelybe egy vagy több gyűrűalakú (g) hornyot vágunk, amikor 65 is a fúrat anyagába beékelődő (h) sarkan­tyúk keletkeznek. Ha a hüvelyt a falba vagy padlóba be akarjuk verni, tetszőleges szerszámmal, pl. furdanccsal a kívánt méretű lyukat 70 fúrjuk, melynek átmérője azonban kisebb a hüvely külső keresztmetszetéit alkotó sokszög köré írt kör átmérőjénél. Az így kapott fúratba azután a hüvelyt pl. kala­páccsal beverjük a kívánt mélységig 75 (12. ábra). Miután a hüvely végei a falba fúrt lyukba beékelődnek, a hüvely nem foroghat el. Ezután elhelyezzük a falon rögzítendő tárgyat és végül a hüvelybe csavart, orsót, 80 vagy más esavarimeuetes testet, szeget haj­tunk be. Eközben a behajtott csavar stb. előbb a hüvely felső hengeres részébe, majid fo­kozatosan a hasítékos, alsó, a behajtott 85 csavar átmérőjénél kisebb átmérőjű, kú­pos részbe hatol be, miközben a hasítékok közötti szárnyak a behajtott csiavar beha­tolásának mértékében egymástól eltávo­lodnak. Amikor a behajtott csavar, stb. 90 csúcsa a hüvely alsó végén kinyúlik, a hüvely szárnyai bevágódnak a furatot határoló anyagba és a hüvelyt ily módon szorosan és tartósan beékelik. Ugyanezt a hatást eredményezi az ütéseikkel bevert 95 kellő átmérőjű szög is (15. ábra), de a szögnek kihúzás elleni ellenállása termé­szetesen kisebb a csavarénál. A hüvely alsó és felső vége más kikép­zést is nyerhet, pl. oly célból, hogy sajá- 100 tos alakú csavarmenetes tárgyakat hajt­sunk a hüvelybe, vagy pediiig oly célból, hogy a hüvelyt más anyagokba bever­hessük. Ha a fal vagy padló anyaga oly ke- 105 mény, hogy nem engedi meg a hüvely szárnyainak kellő tágulását, a hüvely fel­vételére való fúratot úgy alakítjuk, hogy keresztmetszete a hüvely felső, nem hasí­tékos részének keresztmetszeti alakját 110 követi. Ezután a lyuk alsó részét csoinka­kúp-alaku,vá kifaragjuk. A hüvely ekkor is szorosan nekifekszik a lyuk falának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom