101673. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán osztott tűzszekrénnyel

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 101673. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzkazán osztott tűzszekrénnyel. Török Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 9-ike. Enndk a találmánynak tárgya kazán gőzfűtési célokra, amelynél belső tüzel ós gyanánt bármilyen rendszerű automati­kus tüzelés használható fel ós a füstmen-5 tes, gazdaságos tüzelésnek feltételei a belső tüzelés dacára is biztosítva vannak azáltal, hogy a találmányböli kazánszer­kezet kellő magasságú tűzitér méretezést tesz lehetővé egyszerű eszk ö zökkel, számi -10 tásba vehető drágítás nélkül. Lényegileg a kazán a füstforgókamrás kazánokhoz hasonlít, avval a különbség­gel, hogy a lángcsöveket (tüzelőcsövek) helyettesíti egy vagy több, a kazán egész 15 hosszában végighaladó tűzszdkrény, ame­lyek még külön-külön egynuáis fölött el­rendezett huzamokra vannak osztva, cél­szerűen tűzálló lapokkal. Ezek a lapok a rostély feileitt is végighúzódnak és a kellő 20 tűzitérhőfok kialakulást lényegesen elő­segítik. A csatolt rajz mutatja be, a fig. I. ábráiban függőleges keresztmet­szetben 25 a fig. II. ábrában függőleges hoslszmet­szeitben a találmány szerinti kazán egy példaképem kiviteli alakját. Az (1) hengeres kazánrész a (2) oldal­lemezekhez csatlakozik éis ezek a (3) és (') 80 csőfalakkal határoltatnak. Az így alko­tott téi-ben az (5) felületeikből alkotott fűzszekrény van elhelyezve. Ennek a ket­tős tűzszekrénynek mindkét részei hossz­irányban a vízszintes elrendezésű (6) és 35 (7) tűzálló lapokkal két-két kamrára van osztva, úgy hogy alul az (a) és (b) tűztér, felül pedig az (f) és (g) visisziatérő máso­dik huzamtér van kiképezve. A (6) és (7) tűzálló hu zamel választó felületiek elhe-40 lyezése szerint a tűzitér kedvezően mére­tezhető. A második huzamhoz tartozik a (9) füstcsőcsoport is, amely az (f) és (g) terekkel párhuzamosan van kapcsolva. Ennél a példaképem kivitéli alaknál a (8) lépcsősrostóly alkotja a tüzelést, az 45 égéstermékek a (6) és (7) lapok alatt vo­nulnak végig a tűzszekrényen, a (c) nyíl irányában, a füstforgó kamrában két részre oszlanak meg, s áthaladva, részben a tűzszeikrény felső (f) és (g) szakaszán, 50 részbein a (9) füstcsöveken, a (h) és (i) nyilak irányában a (11) kéménytoldatba jutnak. Az (f) és (g) tűzszekrény szaka­szok végéhez csatlakoznak a (10) huzam­szabályozó lapok, amelyek célszerűm a 55 (11) kéménytoldiatba erősíttetnek. Ezeik a huzamszabályozó la,pék arra valók, hogy a füstgáz, mennyiségnek meg­felelően vagyis a kazántcrbeilós szerint a szükséges huzamkeresztmetszeiteikiet, il- 60 letve gázsebasségeket szabályozni lehes­sen. Ismeretes ugyanis, hogy gőzfűtési kazánoknál nem áll olyan huzamerősség rendelkezésre, hogy a fűtőféliilet szerint szükséges, arány lag csekély tűzeső-ke- 65 resztmetszettel dolgozni lehessem, így hát aránytalanul nagy, maximális terme­lésre méretezett csőkeresztmetszettel sok csövet, tehát túlnagy íűtőfelületet szok­tak alkalmazni. 70 A találmány szerinti kivitelnél minden terheléshez kellő keresztmetszet és gáz­sebesség állítható be, a nagy tartalék­keresztmetszetet képviselő (f) és (g) tűz­szekrénykamráik be- és kikapcsolása, il- 75 letve a keresztmetszeteknek a (10) lapok­kal való szabályozása által. Csökkentett kazánterhelésinél ezeket a lapokat zárni lehet annyira, hogy az egész füstgáz­mennyiség, a jobb melegfelvevő képes- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom