101651. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőtest

— 2 — A találmány célja elektromos erővona­lak oly eloszlásának létesítése, mely az át­ütéshez szükséges erős elektromos mezők fellépését megakadályozza, főleg nagy-5 feszültségű erős áramú vezetők függő szi­getelői közelében, még pedig állandóan és üzemköltségmentesen. A találmány szerint a nagyfeszültségű szigetelőtest bizonyos övei a szigetelőhöz 10 szorosan tapadó, szélei felé célszerűen nö­vekvő ellenállású a fényhullám hosszánál vékonyabb bevonatot tartalmaznak, mely bevonat a szigetelő szerves része és mely csekély vastagsága folytán irizál. A be-15 vonatot nem befolyásolják az időjárás viszontagságai és természetes kopásnak sincs alávetve. A rajz a találmánynak tárgyának példa­képpen! megoldási alakját szemlélteti. Az 20 1. ábra a találmány szerinti szigetelő­test oldalnézete. A 2. ábra az 1. ábrán át vett függélyes metszet, mely a bevonatot torzított lép­tékben szemlélteti. 25 A (10) szigetlő (11) testének felső részét a. (12) fej alkotja, melynek felső lapjába vágott (13) horony a vezetéket vagy ká­belt veszi fel. A (11) testben közvetlenül a (12) fej alatt kiképezett gyűrűalakú (14) 30 öböl a vezetéket a (13) horonyban rögzítő huzal befogadására való. A szigetelőtest­ből közvetlenül a (14) öböl alatt (15) ka­rima nyúlik ki, melynek külső szélét a lefelé görbülő, harangalakú (16) perem g5 alkotja. A (15) karima belső felületéről a (17) gyűrűalakú borda áll ki. A szigetelő­test középrészéből kifelé bővülő harang­alakú (18) karima nyúlik le. A szigetelő­test törzsének felfelé szűkülő (19) ürege 40 támasztórúd befogadására való. Ehhez az üreghez, felül, csavarmenetes (20) rész csatlakozik, melybe a támasztórúd csavar­menetes vége becsavarható. A találmány szerint a szigetelő felüle-45 tének bizonyos öveihez elektromosan ve­zető bevonat szorosan tapad; célszerűnek bizonyult a (12) fejnek, a vezeték befoga­dására való (13) horonynak és a csavar­menetes (20) furat falainak bevonása a 50 következő módon: A szigetelőtest felületének bevonandó öveire, ezeknek még meleg állapotában, valamely fémsóoldatot pl. ónchlorürt fecskendezünk és ezután a szigetelőt a szo-55 kásos módon kiizzítjuk. Ily módon felü­letének bevont részein irizáló (21) bevo­natú szigetelőtestet kapunk, mely bevonat az elektromosságot vezeti és úgy a lég­köri viszonyok, mint a nedvesség befolyá­sának ellentáll. Az ismertetett eljárás 60 folytán a bevonat a szigetelőanyaghoz sokkal jobban tapad, mint bármely más ismert eljárás útján kapott bevonat. Kellő mérvű fecskendezéssel a bevonat, vastag­ságát is szabályozhatjuk, azaz a bevonat a 65 külső szélek felé mindinkább csökkenthető. Ily módon a bevonat ellenállása a szélek felé nő és átütésre vezető élek vagy lég­rések keletkezését biztonsággal elkerül­hetjük. 70 Azáltal, hogy a szigetelőfelület bizonyos öveit vezetőbevonattal látjuk el, ezekben az övekben a potenciál a vezeték potenciál­jához közel fekvő értéket vesz fel, minek következtében a környező levegő dielek- 75 tromos feszültsége az átütési feszültség ér­téke alá csökken. Emellett az irizáló be­vonat oly vezetőfelületet ad, mely a szige­telőtest integráns része és így feltétlenül elkerüljük a vezetőfelület és a szigetelő, go illetve a vezeték és a szigetelő között kelet­kező vékony légrétegeket, melyek átütésre adnak alkalmat. Az átütési feszültségek és az ebből folyó kisülések elkerülésével nemcsak a rádió-átvitelre kifejtett zavaró 85 hatás csökken, hanem az erőveszteségek is és a szigetelő támasztó rúdjainak élettar­tama is megnő, miután a kisülések elő­idézte korrodáló-gázok fellépését meg­gátoljuk. 90 Összehasonlító kísérletek alapján meg­állapítottuk, hogy a rádió-zavarok a talál­mány szerint irizált szigetelőknél, még a legnagyobb terhelőfeszültség mellett is, még 10%-át sem teszi ki a közönséges, 95 nem irizált szigetelőknél fellépő zavarok­nak, sőt gyakran ezek a zavarok az iri­zálás folytán teljesen megszűnnek. Szabadalmi igények: 1. Szigetelőtest, melyet az jellemez, hogy 101 felülete, helyenként, a szigetelőtesthez szorosan tapadó, vízálló vezető bevo­nattal borított. 2. Az 1. igényben védett szigetelőtest ki­viteli alakja, melyet az jellemez, hogy 10i felülete helyenként fémsó-, célszerűen ónsóbevonattal borított. 3. Az 1. vagy 2. alatti igényben védett szi­getelőtest kiviteli alakja, melyet az jel­lemez, hogy a szigtelőtest feje, illetve in csavarmenetes furata bevonattal bo­rított. 4. Az 1. vagy 2. vagy 3. igényben védett

Next

/
Oldalképek
Tartalom