101651. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőtest

_ Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 1016i>l. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Szigetelőtest. Corning- Glass Works cégr New-York. mint Jesse T. Littleton, Jr. corningl lakos jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi november hó 19-ike. É. A. E. A. beli elsőbbsége 1928. évi november hó 24-ike. Valamely vezetőn áthaladó, nagyfeszültségű elektromos áram tudvalevőleg elektromos mezőt létesít, melynek erővonalai a vezetőből indulnak ki és ellenkező 5 potenciálú vezetőkön végződnek. Ilyen mező létesül pl. valamely feszültség alatt álló, elektromos energiát átvivő távvezeték és a távvezetéket felfüggesztő szigetelő támasztó csapja között. Ha légréteg 10 van közbeiktatva az elektromos mezőben levő szigetelő és az egyik, illetve mindkét vezető közé, a dielektromos feszültség nagy része a légréteget terheli, ennek csekély dielektromos állandója folytán. Mi-15 nél kisebb a légréteg vastagsága a szigetelő közegéhez képest, annál nagyobb a dielektromos feszültség-gradiens. Miután a vezeték, valamint az ezen vezetéket a szigetelőhöz erősítő huzal és a szokásos 20 szigetelők támasztó csapjai csak kevés pontban érintkeznek a szigetelőtesttel, az érintkező pontok közelében levő légrétegek igen nagy dielektromos feszültségeknek vannak kitéve, melyek, ha a feszült-25 ség-gradiens bizonyos értéket elér, kisüléseket, ill, a légrétegek átütését okozzák. A levegőben egyébként még más kisülések is felléphetnek, még pedig a szigetelőtest felületét a vezeték vagy az azt a szigete-30 lőhöz erősítő huzal közelében metsző erővonalak mentén, azaz minden a levegőben haladó, oly erővonal mentén, melyen a potencial-gradiens bizonyos meghatározott értéket felülmúl. 35 Ezek a kisülések tudvalevőleg nagy mértékben zavarják a rádió-átvitelt és más tekintetben is hátrányosak. Eltekintve ugyanis attól, hogy állandó erőfogyasztással járnak, korrodáló gázokat is fejlesztenek, melyek a közelükben lévő 40 fémrészeket megtámadják és a farészeket gyorsan roncsolják. Az erővonalak útja a levegőben hosszabbodik, amint a szigetelő felülettel való metszési pontjaik távolodnak a tengelytől. Az eredmény az, 45 hogy végül is a szigetelőtest felületén oly ponthoz érünk, melyen túl, bizonyos meghatározott feszültségnél, elektromos kisülések többé nem léphetnek fel. Azt találtuk, hogy ha a szigetelőtestet 50 anyagához szorosan kötött vezetőbevonattal látjuk el, akkor a vezeték körül a mező megváltozik úgy, hogy a szigetelő felületének potenciálja bizonyos előre meghatározott körzetben, a vezeték potenciálját 55 közelíti meg, miáltal a levegőben fellépő dielektromos feszültség annyira csökken, hogy átütések vagy kisülések a vezeték és az ezen felület között nem léphetnek fel. Azt találtuk továbbá, hogy a vezető 60 felületi bevonatnak a szigetelőtest alakja és a terhelőfeszültség által meghatározott körzetig való kiterjesztésével a levegőutakban fellépő feszültség-gradiens az átütéshez szükséges feszültség értéke alá 65 sülyeszthető. A vezetőfelületnek széle felé való gyengítésével és az ettől eredő ellenállás-növeléssel a vezetőfelület széle és a szigetelő között a levegőben fellépő dielektomos feszültséget csökkenthetjük. Ily 70 módon meggátoljuk, hogy az említett helyen erős mező keletkezzék. Azt találtuk, hogy a szigetelő körül, erős mező keletkezésének meggátlásával, átütése elleni ellenállása 50—100%-kai növekszik. 75