101647. lajstromszámú szabadalom • Viaszolvasztó készülék

_ Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101647. SZÁM. — X/d. OSZTÁLY. Viaszolvasztó készülék. Rácz József székesegyházi karkáplán Szouibathely. A bejelentés napja 1929. évi február hó 22-ike. A méhviasznak a sonkolyból gőzzel tör­ténő kiolvasztására többféle készülék is­meretes, melyek mind azon alapulnak, hogy a lyukazott falú, egyes készülékek-5 nél forgatható és hengeralakú, tartányba helyezett viaszsonkolyt vízgőz hajtásának teszik ki s a felmelegedés hatása alatt ki­csurgó viaszt összegyűjtve, még csepp­folyós halmazállapotban kivezetik a ké-10 szülékből. Ismeretes olyan készülék is, melynek tartánya kivehető s benne a viaszsonkoly még meleg állapotban, adott esetben forró vizet tartalmazó edénybe helyezve ki is sajtolható, mely esetben a 15 kisajtolt viasz a forró vízzel töltött edényben gyűl össze. A találmány szerinti készülék az isme­retes készülékek hátrányait (nehézkes ke­zelés, kis teljesítmény, tökéletlen kiol-20 vasztás és kisajtolása) elkerüli azáltal, hogy a sonkoly kisajtolása is még a gőz­térben és pedig pl. csavaros sajtolószer­kezettel történik s a kisajtolt viasz ugyan­ott fogható fel, ahol az kiolvasztatott, mi-25 mellett a készülék üzemközbeni utántölté­sének s a töltet könnyű kiüríthetőségének lehetősége is fennáll. A találmány szerinti készülék lényegé­ben lyukazott palástú, előnyösen henge-30 res alakú, a viasz,sonkoly felvételére való önmagábanvéve ismeretes tartánybó] áll, mely ugyancsak ismeretes módon gőzzel megtölthető köpenyben, tengelye körül el­forgathatóan van elrendezve, mímel lett a 35 tartányba olyan sajtolószerkezet van be­építve, mely a köpenyből kinyúló szervei útjánatartánynak a köpenyből való kivé­tele nélkül, tehát kívülről is, működtet­hető. Emellett a tartány és a köpeny 40 olyan segédajtókkal, ill. nyílásokkal le­hetnek ellátva, melyek a tartány után­töltését, azaz újabb sonkolydarabok be­helyezését, a tartánynak a köpenyből való kiszerelése nélkül is megengedik. A kiolvasztott viasz felfogására önmagában 4.5 véve ismeretes, a víztartány felett elren­dezett felfogólemez, s elvezetésére az ehhez csatlakozó cső, a köpeny alsó részében, a víztartány fölött vannak akként elren­dezve, hogy annak fedőrészét alkotják, s a 50 képződött gáz kiáramlását megengedik, az olvadt viasznak a vízbe való becsepegé­sét vagy beszivárgását azonban meggátol­ják. Emellett az olvadt viasz elvezetésére való cső egyszersmind a készülék gőzterét 55 a szabad levegővel is köti össze s ezáltal megakadályozza azt, hogy a készülékben veszélyes gőznyomás keletkezzék. A víz­tartány még olyan berendezéssel is van el­látva, mely annak üzem közbeni veszély- 00 telen utántöltését teszi lehetővé. A víztar -tányt előnyösen akként képezzük ki, hogy a takaréktűzhely fedőjének lyukába le­gyen behelyezhető a víz hevítése céljából, de természetesen elláthatjuk azt tetszés- 65-szerinti más fűtőberendezéssel is. A találmány szerinti készüléket alan­tiakban példaképeni foganatosítási alak­jában részletesebben ismertetem a csa­tolt rajz alapján, melyen az 70 1. ábra a készülék függőleges hossz­metszete, a 2. ábra a készülék függőleges kereszt­metszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti részletmet- 75 szet, a sajtolókorong behúzott szélső hely­zetében, a 4. ábra az 1. ábra egy részét nagyított. léptékben mutatja, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom