101644. lajstromszámú szabadalom • Terpeszkedő hüvely acél-köldökcsapokhoz

2 — 6. ábra az 5. ábra szerinti hüvely felülnéziete. A 7. ábra aránylag vékony bádoglemezből kicsákázicitít négyágú terpeszkedő hüvely 5 alapalaikját mutatja. 8. ábra e megoldá si alak felülnézete. A 9. ábra a kész kcldökcsapszerkezet oldalnézete. Az 1. ábrán látható munkadarabot fém-10 csíkból csákozzuk ki. (Ez esetben négyélű köldökcsap-hüvelyről van szó.) Az (l)-el jelölt részek a 2. ábra szerinti köldökcsaphüvellyé való összehajtogat ás után a négy oldalfalat alkotják, melyeket alsó részű-15 kön a (4) és (5) pontok között ferdén felfelé hajlítunk, úgy hogy mindegyik oldallap, alsó (5) részén csúcsban végződik, melynek egyik oldala az egyenes hajtogatási vonallal esik egybe, míg a másik, fo-20 gazolt oldal derékszög alatt fel van hajlítva. E íelliajiított rész fogai, mint a 2. ábrából látható, akként vaunak alakítva, hogy a fogliosszuság felülről lefelé, a csúcs felé növekedik és hogy a hüvely fejrésze 25 felé eső fogfeliilet a köldökcsapnak a hüvelybe való beverése után a hüvely lehajlított (3) lebbentyíiivel, tehát egyúttal a falfelülettel is párhuzamos. Oly körfúróval, melynek keresztmetszeti átmérője kb. 80 2 mm-rei kisebb, mint a hüvelykeresztmetszet átlója, fúrt lyukat létesítünk, melynek bebocsátó nyílása a fúrási falhulladék vagy Liszt hatása folytán az említett átlónak felel meg, minek folytán a 35 többélű kcldökesaphüvely teszcsra hatol a fúrt lyukba. A hüvelyt már most ütőszerszámokkal oly mélyre verjük a fúrt lyukba, hogy a (3) lebbentyűk a falfelületre szoruljanak. Ezután az acélköldök-40 csapot verjük be a hüvelybe, mely csapnak az ismeretes ékalakja van. A hüvely nyílása akként van meigsmbva, hogy a köldökcsap feszesen hatol a hüvelybe és már ekkor is előidézi a hüvely csekély 45 bővítését, amikor is az oldelfél ületek illeszkedő helye kissé kitágul. Mihelyt az acél-köldökcsapnak lelapított csúcsrésze a (4) pontnál kezedődő ferde felületekhez szorul, a fogakat hordó felületek egynnás-50 sal egyidejűleg szétterpeszkednek és a falazatba vagy a csapot felvevő más testbe hatolnak. A köldökcsap minden további beverésével nagyobb teirpesztőhatás érvényesül, mely állandóan fokozódik és maxi-55 mumát akkor éri el, midőn a köldökcsap egyenes része a hüvely (5) csúcsát éri el. A fogak azon alakítása folytán, hogy azoknak egyik felülete a köldökcsap beverése után a falfelülettel párhuzamos különösen pedig ama sajátság folytán, 60 hogy a fogak sorozata a hüvely tengelyéhez képest a (4—5) vonal mentén van elhelyezve, a hüvely s ezzel együtt a bevert acél-köldökcsap a falazatban vagy más ily testekben, különösen a vékonyfalú iire- 65 ges téglafalakban rendkívül erős rögzítést kap. A köldökcsap-hüvely másik megoldási alakja látható az 5. ábrán, mely szerint a hüvely két csákozott csíkból áll, melyeket 70 egymást keresztezőén helyezünk egymásra és melyeket a közepéül csavarmenetes lyukat tartalmazó (6) fémlap köré akként sajtolunk, hogy a fémlap körül hasábalakú üreg létesül, melyhez a (4) pontokon 75 gulaalaikú iirek csa tlakozik; e kettős üregbe a hüvely készítése közben a (7) aeéhköldökesapot vagy tövist helyezzük. A (4) pontokon, az 1., 2. ábrával ellentétben, a hüvelyfelület,nek már nemcsak az 80 egyik oldalán, hameim mindkét oldalán vannak .fogak, és mindkét oldal kifelé fel van hajlítva, úgy hogy mindegyik lap mindkét fog sorozata a hüvely c&úcsr észén találkozik, ahol is a foghossz ez esetben 85 is a hüvely vége felé növekedik. E hüvelynél a nyelvek terpeszkedését a (8) csavar beesava vasával, a (7) acél-köldökcsap előrehajlásakor érjük el. A csavaranyát alkotó (6) fémlap körül létesített (9) d.udo- 90 rodás, mely e fémlapot rögzítő, a többélű hüvelynek a körkeresztmetszetű fúrt lyukban való mozdulatlan rögzítését is elősegíti. A 6. ábra e köldökcsap-hüvelyt felülnézetben mutatja. 95 A leírt terpeszkedő hüvely előnye, hogy a falazatban vagy má.s testben az eddiginél lényegesen nagyobb tartást biztosít, még pedig a fogak leírt alakítása és elhelyezése folytán, mely fogak az acél-köldök- 100 csap bev érésénél a falazatba vagy más testbe hatásasan benyomulnak. E terpeszkedő hüvely különösen a csekély vakolatréteggel burkolt, üreges téglafalaknak csupán 1—15 mm vastag részeihez alkal- 105 inas, minthogy' ez esetben a hüvelynek a téglákba való szilárd lehorgonyzódása következik be. A hüvelyrészeknek a falazattal szembeni számos támadóíelülete és a fogaknak a hüvely középtengelyéhez vi- 110 szonyítotit elhelyezése oly tartóhatast létesít, mely a hüvelyt a leglágyabb falazatban vagy más testben is rögzíti és elfordulás ellen biztosítja. A hüvelybe feszesen behatoló acél-köldökcsap a hüvelyben 115 már akkor is kap rögzítést, amikor a csúszós rész az (5) ponton még nem haladt túl. Az acél-köldökcsapot azonban célsze-