101622. lajstromszámú szabadalom • Acélötvözetek és ezekből előállított tárgyak, amelyek kémiailag különösen aggresszív oldatok (pl. kénsavtartalmú oldatok stb.) támadása ellenében ellenállóképességet kívánnak meg

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jH«K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101622. SZÁM. — XYÍ/C. OSZTÁLY. Acélötvözetek és ezekből előállított tárgyak, amelyek kémiailag különösen aggresszív oldatok (pl. kénsavtartalmú oldatok stb.) támadása ellenében ellenállóképességet kívánnak meg. Fried. Krupp A.-G. és Heinrich Koppers A.-G. Essen. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 13-ika. A találmány célja oly acélötvözetek és ezekből előállított tárgyak létesítése, melyek kémiailag különösen aggresszív oldatok támadása ellenében ellenállóképes-5 séget kívánnak meg: ilyen oldatok pl. 1. a kénsavtartalmú oldatok; 2. oldatok, amelyek kénessavat, tiokénsavat, politionsavakat vagy ezek sóit tartalmazzák; 3. oldatok, amelyek a 2. alatt említett 10 anyagokat rodansókkal együtt tartalmazzák; 4. az 1—3. alatt említett anyagok vagy anyagcsoportok keverékei. A kitűzött célt, ül. feladatot a találmány szerint azáltal érjük el, hogy az acélötvöze-15 tek 17—40% krómot, 6—25% nikkelt és 0.02—0.5% szenet tartalmaznak és azoknak oly passziváló potenciáljuk van, mely a hidrogén potenciáljánál nagyobb. A találmány lényegét megvilágító kö-20 rülmények magyarázatára a következőkre utalunk. Ismeretes, hogy a fentebb említett króm-nikkelacélötvözeteket a fent megadott oldatok nagy mértékben megtámadják; az ötvözeteket feloldó hatás, 25 pl. a forró kénsavtartalmú oldatoknak e hatása emellett különösen erős, ha nyomás alatt történik, ha tehát pl. a kénsavtartalmú oldatokat autoklávokban melegítik. Ezen oldatoknak erősen korrodáló 80 hatását egyáltalában nem csökkenti még az sem, hogy ha azokhoz ammonszulfátot adagolunk. Az említett oldatok korrodáló hatását kiküszöbölő szer eddigelé még nem volt ismeretes és a technikában bele-35 nyugodtak abba, hogy még a majdnem minden más áganssel szemben ellenállóképes ausztenitikus krómnikkelacélötvözetek sem képesek éppen az említett oldatoknak ellenállni. Beható kísérletek alapján már most azt találtuk, hogy az említett 40 acélötvözetek meglepetésszerűleg a fentebb említett mérsékelt koncentrációjú oldatokban még magasabb hőmérsékletnél és nagyobb nyomásnál sem lesznek megtámadva — ámbár az említett oldatok 45 valamennyien egészen különösen aggreszszív anyagokként ismeretesek — mihelyt azoknak hígított kénsavban mért passziválópotenciálját pl. körülbelül 950—1200 C'°-ról való gyors lehűtés által, a hidrogén 50 potenciáljánál magasabbra emeltük. A találmány lényege tehát amaz új és meglepő megismerés technikai értékesítésében áll, hogy ezek az ötvözetek a megadott támadásoknak ellenállnak, ha azokat 55 valamely módon oly állapotba hozzuk, amelyben passziválópoteneiáljuk a hidrogén potenciáljánál nagyobb. Kísérletekből pl. kitűnt, hogy 17—18% króm-, 8—10 % nikkel- és 0.05—0.2% széntartalmú 60 acélötvözetek a megadott oldatok támadásának nem képesek ellenállni, ha azok kb. 600—800 C°-nál vannak kiizzítva, az ilyen kiizzított ötvözet potenciálja ugyanis a hidrogén potenciáljánál kb. 0.25 volttal 65 kisebb, azonban ez ötvözeteket az említett oldatok még hosszabb ideig tartó behatás után sem támadják meg, hogy ha azokat kb. 950—1200 Óról vízben lehűtjük, pl. 18.6% króm-, 8.4% nikkel- és 70 0.2% széntartalmú Ötvözetnek evakuálás által oxigéntől gyakorlatilag mentessé tett szobahőmérsékletű 5%-os kénsavoldatban oly potenciálja van, amely a hidrogén potenciáljánál kb. 0.3 volttal 75 nagyobb. A fentebbi acélötvözeteknek a