101617. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomólégfékeknél változó befékezés elérésére
— 5 — lelte tő szervet természetesen akként szerkeszthetjük, hogy azokat egyszerre működtethessük.) A i(47) nyíláson és a (46) csatornán keresztül a (9) átviteli kamra 5 is kiürül. A (8) segédlégtarlány által felhasznált csekély mennyiségű levegő a (48) táphorony révén ismert módon pótoltatik. Ha a rendszer levegővel telt és a fékek teljesen meg vannak oldva, a (10) dugaty-10 tyús tolattyú mindig az 1. ábrán feltüntetett állását foglalja el és pedig azáltal, hogy az említett tolattyúnak az átviteli kamrában lévő nyomásnak kitett dugattyúfelülete tehermentesítve van. Ha a 15 (26) és (27) tartány közül az egyik vagy mindkettő be van kapcsolva, akkor ezek a (13) csatornán, valamint a (12) ós (37) nyíláson keresztül kiürülnek. Ha a (11) dugattyúnak a segédlégtar-20 tá;ny nyomásának kiiített felülete akiként van méretezve, hogy teljesen megrakott kocsi esetén a teljes fékezést (amikor is az (5) holtkaimra a fékezésnél a szabad levegővel van összekötve) a fővezetékben ural-25 kodó nyomásnak a példaképen felvett 5 atm.-ról 3.5 ra való csökkentésiénél érjük el, önként értetődik, hogy teljes fékezést, lényegesen magasabb nyomásnál, .pl. már 3.95 atm.-nál) akkor érünk el, ha a kocsi 30 fékje félig megrakott kocsinak megfelelően va;n beállítva és aránylag igen kis ttyoaniáscsökkenéisnél (a fővezetékben már 4.35 atm. nyomásnál), ha a fék üres kocsihoz van beállítva. 35 Ha a (22) alikatrészt a 3. ábrán feltüntetett módon képezzük ki, ahol is a (11) dugattyúnak differencia ldugattyú alakja van, akkor a dugattyúfelületeket akként méretezhetjük, hogy a teljes fékezést inín-40 den esetben a fővezetékben uralkodó egy és ugyanazon (pl. 3.5 atm.) nyomásnál érjük el. Ha a fékberendezés üres kocsi be fékezésére van beállítva, akkor a seigédlégtar-45 tányhan levő nyomás az (59) csatornán a (61) átváltó készüléken és a (62) csatornán keresztül a (11) dugattyúnak külső gyűrűalakú felületéig terjed. Eközben a (11) dugattyúnak középső felülete hatás-50 talan és pedig azért, mert az a (63) csatornán és a (61) átváltókésziüiléiken keresztül a szabad levegővel van összeköttetésben. Ha a fékberendezés félig megrakott kocsihoz van beállítva, akkor a. középső 55 dugattyúfelület a (63) csatornán keresztül az (59) csatornával, a gyűrűalakú dugattyúfelület pedig a (62) csat orma közvetítésével a szabad levegővel kerül összeköttetésbe. Teljesen megrakott kocsi esetén viszont mind a két dugattyúfelület az 60 (59) csatornával kapcsolatban hatásos. A (61) átváltókészülék akként képezhető ki, hogy a (14) csappal egyszerre legyen kezelhető. Az (55, 12) és (37) nyílások sziabályozá- 65 sát neim kell szükségképen a (10) dugatytyús tolattyú hengeres résziének végezni, amint ez vázlatosan az 1. ábrán van feltüntetve, hanem e nyílások öinkémt értetődőiig egy tolatityúsíkiban lehetnek elren- 70 dez-ve és azok oly síktolattyú révén vezérelhetők, amely mozgatását a (10) dugatytyús tohiityútól nyeri. Ha a féktuskóknak a kerekekre való ráfektetését egy külön, hároimiúratú csappal 75 ellátott egykamrás fék létesíti, akkor önként értetődően az (1) henger és a (6) hámmfúraitú csap megfelelő részei elmaradnak. Egyébként a teher változó befékezéséire szolgáló fentebb leírt találmány elv- 80 ben teljesen változatlan marad. Az is előfordul, hogy egy közönséges kétkamrás fék oly módon van egy egykamrás fékkel kombinálva, hogy a holtkamrában uralkodó nyomás a fékezés 85 folyamán az egykamrás fékbe vezettetik: át. Az a maximális fékezőerő, amelyet ilyen esetben elérünk, ha a kétkamrás lék holtkamrája és az egykamrás fék kamrája között a nyomás kiegyenlítődik, 90 üres kocsi betélkezéisére a'ka! inas. Teljesen megrakott kocsi beíékezését oly módon érjük el, hogy a holtkamráiból a bennemaradt levegőt kiürítjük. A holtkamra kiegyenlítő nyomásának kiürítését 95 a jelen találmány alkalmazásával fokozatosan esizközölheitnők úgy, hogy pl. Vá és s /« részben megrakott kocsik beíékezését érnénk el. A (37) nyílás fojtásával a (26) és (27) 100 tartány kiürítését késlelteitlietnők úgy, hogy a kiürítés ideje a fékek azon megoldási idejének feleljen meg, ami a leginkább előforduló esetnél jön tekintetbe. Ahelyett, hogy, amint a rajzon fel van 105 tüntetve, a (26) és (27) tartányt a fékberendezés külön részei gyanánt képeznők ki, azokat a fékhengerekkel egybeépített ürös testek alakjában is készíthetjük és ha kombinált fajtájú fékről 110 van szó, mint a rajzon látható kivitelnél, az említett tartányokat az (1) egykamrási fék hengere köré, ezzel egybeépítve rendezhetjük el anélkül, hogy a fékberendezés e részének egész átmérője a kétkani- 115 ráis féik hengerének legnagyobb átmérőjénél lényegesen nagyobbá válnék, sőt azzal egyenlő vagy annál kisebb is lehet.
