101612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonianitrogén megkötésére

— 2 — hez más gázokat, mint vízgőzt, szénsavat, stb. is keverhetünk. A kiindulási anyagot nemcsak száraz állapotban, hanem vízben vagy folyadékban lebegtetve is oxidálhat-5 juk, mely esetben a fölös melegmennyiség elvezetése könnyen esziközölhető. Különö­sen ilyenkor ajánlatos fokozott nyomás alatt dolgozni. ]gy pl. ajánlatos a nyomó­víz-feeskendő eljárás révén ismert módon 10 termelt tőzegpépet még a víz jelenlétében ammóniával és levegővel, esetleg nyomás alatt kezelni. Kiindulási anyag gyanánt maguk a humin savak, vagy huminsava­kat vagy ezekkel rokonanyagokat tartal-15 mazó növényi anyagok, mint tőzeg, barna­szén, korhadt fa, vagy pedig huminsav képezéséra alkalmas anyagok, mint szén­hidráttartalmú növényi hulladékok, pl. fűrészpor alkalmasak. A találmány sze-20 rint készült termékek 10—20% nitrogént és még többet tartalmaznak. A termékek egymagukban vagy más növénytápanya­gokkal keverten trágya és talajjavító gya­nánt használhatók, de további ipari fel-25 használásuk is lehetséges. Ha, az eljárást szárazon foganatosítjuk, a keletkezett nitrogéntartalmú termék 0.2—0.3, tehát igen csekély litersúllyal bír, míg a nedves eljárás szerint előállított s 30 az előbbinél nitrogénben szegényebb ter­mék 0.8—0.9 litersúlyú, Erre való tekintet­tel ajánlatos az eljárást két fokozatban végezni úgy, hogy előbb a nedves eljárás­sal arány]ag tömör, de aránylag kis 35 nitrogéntartalmú terméket létesítünk s ezt ammonia-levegőeleggyel száraz utókezelés­nek vetjük alá, hogy ezáltal nagy nitro­géntartalmú tömör terméket kapjunk. így pl. a nyersanyagot előbb nedves ál-40 iapotban autoklávban ammóniával és oxi­génnel vagy oxigéntartalmú gázokkal ke­zeljük, azután szűrjük és végül szárazon lég-aimimionia-elegy hatásának vetjük alá. 1. példa: Hegyi turfa felett 180—200° tó hőmérsékiiél 1:2 arányú ammonialevegő­keveréket vezetünk. 6 órai behatás után a termék 15%, 12 órai behatás után 21% nitrogént fog tartalmazni. 2. példa: Humuszdús barnaszenet annyi 50 ammoniákvízzel keverünk, hogy literen­ként 120 g. ammóniát tartalmazó kever­hető pép képződjék. Ezt a pépet keverő­műves autoklávban 150° hőmérséken 6 órán át élénk oxigénáram hatásának vetjük a]á. A termék bepárolása után 10% nitro- 55 géntartalmú lesz. Szabadalmi igények: 1. Eljárás ammonianitrogén megkötésére, melyet az jellemez, hogy huminsavakat tartalmazó, vagy huminsavszerű vagy 60 huminsav képezésére alkalmas növényi anyagokat különösen barnaszenet és tő­zeget, vagy magukat a huminsavakat 50—300°-nál oxigéntartalmú gázok, kü­lönösen levegő mérsékeil t oxidáló hatá- 65 sának vetjük alá s ezután gázalakban ammóniát vezetünk rajtuk keresztül. 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy az ammóniáit a levegővel egyidejűleg hagyjuk hatni. 70 3. Az 1. és 2. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemezi, hogy a gáz más gá zokat, mint vízgőzt vagy szénsavat íf tartalmaz, 4. Az 1—3. alatti eljárás, melyet az jelle- 75 mez, hogy a kiindulási anyaghoz adalé­kokat, pl. alkalizáló anyagokat vagy nehézfémsókat keverünk. 5. Az 1—4. alatta eljárás változata, melyeit az jellemez, hogy a kiindulási anyagot 80 vízben vagy más folyadékban lebeg­tetve vetjük alá az oxidálásnak. 6. Az 5. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a légkörinél ma­gasabb nyomás mellett dolgozunk. 85 7. Az 1—6. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a nedves kiindulási anyagot — célszerű 200°-ra túlhevített vízgőz révén — nedvesen szenesítjük s s azután vetjük alá az ammonia-lég- 90 elegy behatásának. 8. Az 1—7. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a kiindulási anyagot előbb autoklávban nyomás alatt nedves állapotban vetjük alá ammóniák- és 95 oxigéntartalmú gázok behatásának s szűrés után száraz állapotban újból ke­zeljük ammonia-légeleggyel. Palii'.K nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom