101610. lajstromszámú szabadalom • Görcsukló húzó vagy nyomó rudazatokhoz, különösen vasúti járművek hordrúgóinak rudazataihoz
— 28 — csolásainak görcsuklóját tünteti fel nézetben és részben metszetben. Az összes ábrákban a rúdfej (a)-val, ennek gördülési felületei (c)-vel, kétoldali 5 biztosító felületei (e)-vel, a csap, illetve ennek ágya (b)-vel és ennek kétoldali biztosító felületei (f)-fel vannak jelölve. Az (a) és (b) részek a rajzlap síkjában egymás felé mozognak úgy, hogy a közép-10 vonaluk által bezárt szöget gördülési felületeiken való legördülés révén megváltoztatják, mikor is kölcsönös eltolódásuk a, (c) éis (d) gördülési felületeik mentén az x—x tengely irányában az oldal; levő (e) és (f) 15 biztosító felületek által megakadályoztatik. Minden esetben a biztosító' felületek; a csuklórészek gördülési síkjának határain belül mutatják legnagyobb közeledésüket, mely csaknem érintkezéssel 20 egyenlő. Az első foganatosítói alaknál (1. ábra) az (e) biztosító felületeik domborúak, az (f) biztosító felületek síkak. A második foganatosítás! alaknál (2. ábra), ahol a görosuklónak csak a gördülési fe-25 lület határain belül fekvő részei vannak feltüntetve, az ellenkező eset van szemléltetve. A harmadik foganatosítási alaknál (3. ábra), hasonló ábrázolásban, az összes biztosító felületek domborúan vannak ki-30 képezve. A negyedik és ötödik foganatosítási példában (4. és 5. ábra) a biztosító felületek az első foganatosítási alaknak megfelelően vannak kiképezve1 . A gördülési felületeknek és a biztosítási 35 felületeknek alakját általában tetszés szerint választhatjuk meg, ennek azonban meg kell felelnie annak a feltételnek, hogy ezek a felületek egy kívánt kilengési szögig semilyen állásban sem szoruljanak 40 meg és hogy az (a) és (b) részeknek x—x tengely irányában való eltolódás ellenében való biztosítását ne akadályozzák. Amint látható, az (e) és (f) biztosító felületek a gördülési síkban vagy ahhoz kö-45 zel egymással érintkezhetnek, amikor is természetesen játékközről is történhetik gondoskodás. A gördülési síktól való távolság növekvésével a biztosító felületek annyira távolodnak egymástól, hogy az 50 (a) és (b) részeknek egymáshoz képest való kilengésére elegendő köz marad meg. Általában az a feltétel érvényes, hogy két cisuklórész bármelyikének biztosító felületei csak azi a tért foglalják el, melyen a 55 vonatkozó osuklórész biztosító felületei, ennek lengő mozgása, közben a szükségelt kilengési szög alatt nem mennek végig. A korábbi kikénezéseknél, melyeknél a részeknek oldalirányú eltolódása ellenébén va.ló biztosítás nem kizárólag: a gör- 60 dülési .síkban érvényesült és melyeknél a biztosító felületek egymáshoz párhuzamosan'haladtak, a esuklórészeknek meglehetősen nagy oldalirányix játékkal keltett bírníok. Oldallökéseknél és egyéb külső 65 behatásoknál (rázkódtatások) a csuklórészeik egymáshoz való kölcsönös állásukból kihozattak. így tehát mindig csak két biztosító felület feküdt egymáshoz, amikor is ez a támpont a gördülési felületeknek 70 mindenkori érintkezési pontjától mindig túlságosan, messze volt és akadályozta a szabad kilengést, A jelen találmány szerint az (a) és (b) részek, a lengő mozgásban való korlátozás 75 nélkül, szorosan vannak egymáson vezetve és gördülési felületeiken a csúszó mozgások el vannak kerülve, miáltal a kopás, valamint a törési- és üzetaveszély minimális mértékre van csökkentve. 80 Szabadalm i igények: 1. Görcsukló húzó vagy nyomó rudazatokhoz, különösen vasúti járművek hoírdrúgóiniak rudazataihoz, melyeknek csuklórészei a henger-, domború-, sok- 85 szögű-, stb. alakú (c) és (d) gördülési felületeiken való legördülés által egy kívánt szögön belül harántirányban egymással szemben ellendülhetnek, jellemeeve azáltal, hogy a osuklórészeket 90 oldalirányú eltolódás ellenében biztosító (e) és (í) felületek, a gördülési felületeknek mindenkori középső érintkezési pontjához legközelebb eső pontján mutatják a legnagyobb közeledést (leg- 95 kisebb játékot). 2. Az 1. alatt igényelt görcsuklónak egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a két csuklórész bármelyiké nek biztosító felületei, osiak azt a részt 100 foglalják el, melyen a másik csuklórész biztosító felületei, ennek lengő mozgása közben a szükségelt kilengési szög alatt nem mennek végig. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt gör csuklónak 105 egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nemi-lengő (b) résznek (f) biztosító felületei, sík, a. középső állásban lengő (a) rész tengelyével párhuzamos felületek. 110 4. Az i. és 2. alatt igényelt görcsnklónak