101593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhidrogéneknek, különösen folyékony tüzelőanyagoknak szilárdakból való előállítására
— 323 — előnyösen a berendezés felső részén történjék és hogy a tüzelőanyag a tüzelés alatt a lepárlás mértékében vándoroljon a kivezető nyíláshoz, ahova már hamu alak-5 jában érkezik. E célból pl. a falazott függőleges (a) testet alkalmazzuk, melyet felül az (a1 ) fedéllel zárunk el. E fedélen az (1) töltőgarat nyaka hatol keresztül. A töltőgarat LO oly magas, hogy a nyakban összetorlódó, kellő darabnagyságú szilárd tüzelőanyag az (a) test belsejében levő gáznak a nyakon keresztül való távozását megakadályozza. 15 Az (1) nyak lefelé csonkakúpalakú bővítésben, majd szintén csonkakúpalakú szűkítésben folytatódik, melyek együttesen a tüzelőberendezésben fejlődő forró gázok útjába helyezett (m) kamrát alkot-20 ják. A tüzelőberendezés a rendszer alsó részében van. A kamra oly helyen van, hogy tartalma kb. 500°-ra hevül fel. Az (m) kamrába az (m1 ) cső nyúlik, melynek kiszélesedő vége felülről lefelé !5 pontosan függőlegesen, tengelyirányban hatol a kamrába, tehát a kamrában képződő, alacsony hőmérsékletű, gázalakú lepárlási termékeket összegyűjteni képes. Az (m) kamra lefelé oly módon folyta-50 tódik az (n) vezetékben, hogy ennek tartalma mintegy 900°-ra hevüljön fel. Az (n) vezetékhez az (n1 ) cső csatlakozik, mely az (n) térben végbemenő magas hőmérsékletű lepárlás gázállapotú termékeit össze-55 gyűjti. Az (n) vezeték alsó nyílása alatt a csonkakúpalakú (o) rostély van, mely lefelé szűkül és a salak és hamu eltávozása céljából alul nyitott. K) Az (o) rostélyt az előnyösen vasból való (e2 ) cső tekercsalakban övezi; e csőbe egyik végén víz áramlik, mely kb. 800°-ra hevül fel, a cső másik végén pedig hidrogén lép ki. Az oxigént, mint láttuk, az Í5 (e2 ) cső vasanyaga köti meg. Az (o) rostély alkotta tüzelőberendezést egyrészt a légbevezetést szabályozó (c) szerkezettel, másrészt a hamut eltávolító, tömítően záró szerkezettel, pl. a (d2 ) ajtó-30 val szereljük fel. A nyersanyag lassú sülyedésének elősegítésére a tengelyirányú (p) rudat alkalmazzuk, melyen (p1 ) és (p2 ) bütykök vannak, még pedig az (m) kamra, illetve 35 az (o) rostély alsó nyílásainak magasságában. E bütyköket megfelelő hajtószerkezet előnyösen lassú és folytonos forgásban tartja. A forró gázok útjában, az (m) kamra két oldalán ,egy sorozat, pl. négy (j1 , j2 , j3 , 60 j*) csövet rendezünk el, melyek méretei akkorák, hogy a gáz e csöveken ne haladjon keresztül túlságosan gyorsan. E csöveket, páronkint, rájuk merőleges csövek útján kötjük össze egymással, úgy hogy 65 egyetlen zeg-zugos vezetéket alkotnak. E csövek oly helyen vannak, hogy a (j\ j2 ) csövek mintegy 600°-ra, a (j3 , j4 ) csövek pedig mintegy 300°-ra hevülnek. A (j1 ) csőhöz egyrészt az (e2 ) cső kive- 70 zető nyílása, másrészt az (m1 ) és (n1 ) csövek, továbbá az (i) cső csatlakozik. Utóbbiba előnyösen az (i1 ) portalanítót CS -8AZ (i2 ) ventilátort iktatjuk. Az (i) cső az (m) kamrában és az (n) vezetékben lepárolt 75 félkokszból az (0) rostélyon a gázfejlesztő tüzelés folytán keletkező gázokat elvezető nyíláshoz csatlakozik. A keletkezett vízgáz esetleges fölös mennyiségét az (i) cső (i4 ) tolattyúval felszerelt (i3 ) elágazásán 80 keresztül a tüzelőberendezéshez vezethetjük vissza. A (j4 )cső kivezető végét hűtővel kötjük össze. Végül a (j1 , j2 , j3 , j4 ) csövek legalább 85 egyikében, pl. a (j2 ) csőben egyrészt olyan eszközöket rendezünk el, melyek a reakciókat támogató hatóanyagokat a folyamatba vezetik, másrészt pedig oly eszközöket, melyek e csőnek legalább egy ré- 90 szében, elektrosztatikus mezőt létesítenek. E célból a (j2 ) csőbe, ennek hossza irányában, az egyenes (r) elektródát helyezzük, mely a cső (CL1 , q2 ) szigetelő végfalain halad át, másrészt pedig a berendezés tö- 95 megét és az említett elektródot a fentebb tárgyalt típusú, nagy üzemi feszültséget szolgáltató áramforrás megfelelő sarkához csatlakoztatjuk. A fentiekben ismertetett berendezéssel 100 az említett reaktiókat minden esetben megvalósíthatjuk és a hűtő kivezető nyílásánál a folyékony tüzelőanyagot kapjuk. A fent leírt eljárás sok esetben kielégítő, némely esetben azonban előnyösebb 105 az eljárást az alábbiakban ismertetendő módok valemlyike szerint lefolytatni. Az egyik ilyen változatnál a hidrogenizálható testnek, pl. a leírt műveletekben szereplő acetilénnek hidrogénezése céljára no nem használunk e reakciót támogató hatóanyagokat, hanem ibolyántúli sugarakból alkotott nyaláb hatását használjuk fel. Ha e célra az 1. ábra szerinti berendezést alkalmazzuk, akkor a (j) edényt ibo- 115
