101590. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés vándorhullámok megsemmisítésére

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKHM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101590. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Védőberendezés vándorhullámok megsemmisítésére. Siemens-Schuckert-Werke A.-G. cég Berlin-Siemensstadt, mint Lénárd Sándor oki. g-épészmérnök budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1926. évi december hó 4-ike. A vándorhullámok levezetésére, illetve az oly káros meredek homlokzatuk át­alakítására, már számos védőberendezést javasoltak, mégpedig levezetésükre a 5 szarvas villámhárítók különböző fajtáit, átalakításukra pedig fojtótekercseket és kondensátorokat. A szarvas villámhárítók azonban alig alkalmasak vándorhullámok megsemmisí-10 tésére, mert tetemes kisütési késésük van és így a vándorhullámok okozta kár már rég felléphetett, amikor a szarvas villám­hárítók hatása érvényesül. A fojtóteker­csek viszont azt a hátrányt mutatják, 15 hogy visszaverődés folytán lényeges fe­szültségemelkedések lépnek fel. Emellett a kondensátorokkal közösen az a hátrá­nyuk, hogy a hullámot csak átalakítják anélkül, hogy egyúttal energiáját is el-20 vonnák. Végül a kondensátorokkal kom­binált védőberendezések eddigelé a kon­densátorok csekély üzembiztonsága foly­tán nem váltak be. A jelen találmány szerinti, alább ismer -25 tetett védőberendezés mindezeket a hátrá­nyokat kiküszöböli, mégpedig a kisütés késleltetését azáltal, hogy szikraközt nem működtet, minek következtében nem lép fel utánafolyó gépáram. A hullámvissza-80 verődést is mellőzi, minhogy a hullám­ellenállásnak nem folytonos változásai he­lyébe, a hosszegységre eső kapacitásnak és induktivitásnak folytonos változása lép. A kondensátorokkal szemben a nagyobb 85 üzembiztonság előnyét nyújtja. Ellenállá­sok megfelelő elrendezésével a vándorhul­lámok energiája meleggé alakul át. A jelen találmány lényegét a fővezető mentén elrendezett, vele nagyjában pár­huzamosan haladó, vagy köréje tekercselt, 40 egy vagy több, további vezető alkotja. Fontos emellett, hogy a vezetők gyors rez­géseknél lehetőleg nagy veszteségeket tün­tessenek fel, ami az ellenállásnak, vala­mint a hysteresis — és örvényáram-vesz- 45 teségek kellő megválasztásával érhető el. Az alábbiakból következik, hogy lényeg­telen, vájjon ezek a mellékvezetők a fő­vezetőtől el vannak szigetelve, vagy pedig azzal alkalmas módon össze vannak kötve; 50 lényeges csupán, hogy a fővezetőhöz ké­pest nagy kapacitásuk legyen; ezt a vi­szonylagos helyzet kellő megválasztásával ós kellő alakítással érhetjük el. A védőhatás növelésére a fővezetőt, ön- 55 magában ismert módon eredeti irányától eltereljük úgy, hogy a mellékvezető essék a fővezető közvetlen egyenes folytatásába, melyben a védőhatást elérni óhajtjuk. A fővezetőnek eredeti és új iránya közötti 60 fémes összeköttetés, mely tehát a főveze­téknek részét alkotja, tetemesen hozzájá­rúl a hullám meredek homlokzatának el­enyésztéséhez. A fő- és mellékvezetőknek ezen sokféle 65 elrendezési lehetőségénél az energiaab­sorptiót a fő- és mellékvezetők közé ikta­tott ellenállás-vezetőkkel még tetemesen fokozhatjuk. A hullámellenállásnak lehe­tőleg folytonos változtatására a fő- és mel- 70 lékvezetők közötti ellenállás-vezetőket ezen vezetők irányához képest nagyjában átlós, azaz nem merőleges irányban ren­dezzük el. Az átlós elrendezés további «?

Next

/
Oldalképek
Tartalom