101543. lajstromszámú szabadalom • Kéthuzalos erősítőberendezés kétirányú erősítésre

- 7 — Ezen erősítés jóval felülhaladja, azt az értébet, amelyet az eddigi két csővel dol­gozó erősítők szolgáltattak. Mindenesetre, mint a fentiekből látjuk, az (X—Y) irányú 5 erősítést a csövek ellentétes fázisban vég-Ny _x = log. nat. S \/~Za Összefoglalva az eddigieket, tehát azt látjuk, liogy ezen. erősítő működéséihez nincsen szükség művoinalakra, a beadoitt 15 energia teljes egészében az erősítő csövek vezérlésére fordíttatik, míg a leadott energia kizárólag a kívánt irányban to­vábbíttatik, minek követeztében elő­deinél léhyegesen nagyobb erősítést bizito-20 sít. A hozzácsatlakozó vonalak impedancia értékére egyáltalán nem kényes és a gya­korlatban előforduló esetekben mondhatni a vonalimpedanciáktól függetlenül egyen­letes és nagy erősítést nyújt, anélkül, hogy 25 a begerjediésnek csak a lehetősége is meg volna. Miután pedig ebbéli stabilitásia az erősítőrendszerek erősítésének növelésével csak növekszik, egy azon egységgel szol­gáltatható erősítés stabilitás szeanpontjá-30 ból korlátozva nincsen. Szabadalmi igények: 1. Kétiránybam működő alacsony frek­venciáj ú erősítő berendezés kéthuzalos áriamkörök részére, jellemezve azáltal, 35 hogy két erősítőrendszer nyer alkalma­zásit, melyek négy transzformátor út­ján úgy vannak egymással összekap­csolva, hogy az egyik irányból jövő beszédáramok, anélkül, hogy erősítet-40 lenül csak résziben is továbbjutnának, teljes energiájukkal arra használtat­nak, hogy a két erősítőrendszer rács­köreit a kétiránynak megfelelően azo­nos, illetve ellentétes fázisban vezérel-45 jék; a felerősített beszédáramok viszont anélkül, hogy csak részben is vissza­jutnának kiindulási irányukba, vagy a rácskörükbe, ami visszacsatolást jelen­tene, teljes energiájukkal a másik 50 irányba továbibíttatnak. 2. Az 1. alatti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az alkalmazott két erősítőrendszernél mindegyiken be­zik és a követelményeknek a legmesszebb­menően megfelelnek az (Y—X) irányú erősítés az előbbiekkel teljesen azonos le­folyású, csak épp a csövek dolgoznak azo­nos fázisban; az erősítési értéke 10 a+ 1 g a2 + 3-75 a + 3-5 lül az első rácskör és az utolsó anód­kör két-két szimmetrikus (tekercsből áll, 55 melyek úgy vannak két transzformá­torrá egyesítve, hogy az egyik ugyan­annyi pozitív visszacsatolást létesít, mint amennyi negatívot a másik, azaz egy erősítőrendszeren belül magában 60 véve az első rácskör és az utolsó anód­kör egymásra hatástalan. 3. Az 1. és 2, alatti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a két irányból csatlakozó vonalak mind- 65 egyike két-két szimmetrikus tekercs út­ján csatlakozik az e r ősi tő r én dszer ek­hez; ugyanazon vonalhoz tartozó két szimmetrikus tekercs közül az egyik az egyik erősítőrendszer pozitív vissza- 70 csatolást létesítő transzformátorán nyer elhelyezést, míg a másik a másik erősítőrendszer negatív visszacsatolást létesítő transzformátorán van, azaz van vele csatolva; viszont a két vonal 75 két-két tekercse két különböző transz­formátor páron nyer elhelyezést, minek folytán ha az erősítő csövek nincsenek izzítva, a két vonal egymásra hatásta­lan, azaz az egyikben fellépő áram- 80 impulzus a másikban mit sem indukál. 4. Az 1., 2. és 3. alatti berendezés kiviteli aüakja, jellemezve azáltal, hogy a két erősítőr eridsziert egy-egy hároimelektró­dás vacuum erősítő cső alkotja. 85 5. Az 1., 2. és 3. alatti berendezés kiviteli .alakja, jellemezve azáltal, hogy a kélt 'erősítőrendszert egy közös vacuum­buirában elrendezett u. n. iker (duplex) cső alkotja. 90 6. Az 1., 2., és 3. alatti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a két erősíitőrendszert két különálló, egyen­ként két vagy több erősítő cső kaskad kapcsolásával előálló erősítőegység al- 95 kotja. 1 rajzlap melléklettol. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom